Anyagilag rosszabbul járnak a közmunkára jelentkezők

A „képlet” az ország bármely szegletében élő, öt gyermeket nevelő családra vonatkoztatva érvényes; a munkától tisztes távolságot tartók akár havi 140 euró többlettel számolhatnak.

A köztudatban „aktivációs programként” rögzült alkalmazási lehetőség iránt bevezetése óta folyamatosan nagy az érdeklődés. A munkanélküliek számára elsősorban némi bevételtöbbletet, az önkormányzatok számára pedig viszonylag biztos, olcsó munkaerőt jelent a foglalkoztatási programnak ez a formája. 2011 tavaszán úgy tűnt: e téren is új távlatok nyílnak; a vonatkozó jogszabályok ekkor tették lehetővé, hogy az álláskeresőket az önkormányzatok mellett az útkezelőség és vízügyi felügyelet is alkalmazza az árvízvédelmi munkálatok során. Andrea Hajdúchová, a munkaügyi központ szóvivője elmondta: 2011 végéig mintegy tizenötezer személy vett részt a patak- és folyómedrek tisztításában, rendbetételében.

„Tekintettel arra, hogy egyes munkák, például a gazirtás éppen a téli hónapokban esedékes, a munkálatok az év végén sem szünetelnek” – közölte. Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője úgy nyilatkozott: az önkormányzatok igyekeznek megragadni a lehetőséget, hogy állami támogatással minimalizálják az árvízveszélyt. Az állam az árvízvédelmi közmunkában résztvevők bérének 95 százalékát téríti.

Négyet találtak – nehezen

Korompa városa 2011 folyamán kacsolódott be az aktivációs programba; Iveta Rušinová polgármester közlése szerint „az önkormányzat tíz munkanélkülit alkalmazott volna a megelőző árvízvédelmi munkálatok során, ám végül nagy nehezen négy romát sikerült találnunk, akik hajlandók lettek volna dolgozni”. A városvezetés úgy döntött: végére jár az ügynek; az eredmény a szakembereket is megdöbbentette.

Modellként egy héttagú, ötgyermekes családot választottak. Ha a családfenntartó nem jelentkezik közmunkára, a család havi 690 eurós bevételhez jut, míg ha közmunkát vállal, 677 euró folyik be a családi kasszába. A különbözet itt 13 euró, ám a reális eltérés igazán a havi kiadásoknál mutatkozik meg. Míg a közmunkát vállaló családapa esetében a létfenntartási költségek levonása után úgymond költőpénzként 318 euró marad egyéb kiadásokra, nem dolgozó családfő esetében ez a summa 457 euróra ugrik. Itt a különbözet már közel 140 euró.

Rossz a rendszer

A Korzár című regionális napilap szerint az érintettek ezzel tisztában vannak.

„Miért vállalnék munkát? – idéz a lap egy négygyermekes korompai családapát. – Ha dolgozni mennék, megszűnne a gyerekek étkezési támogatása és a lakástámogatás is; inkább maradok itthon, azzal lényegesen jobban járok.”

Ha az álláskereső elutasítja a közmunkán való részvételt, mindössze 63,07 eurót kockáztat. Ez az elérhető havi bevétel, amelyet a létminimum alapján határoztak meg; viszont ha részt vállal a közmunkából, a szociális támogatások egész sorától esik el.

„A minisztérium tisztában van azzal, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő személyek segélyezési rendszere rosszul van felállítva – közölte Slavomíra Sélešová, a szociális tárca szóvivője. – A segélyezett személy nem érdekelt abban, hogy változtasson helyzetén; ezért a tárca továbbra is szorgalmazni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását.”

Az árvízvédelmi programba 2011 tavaszán 833 helyi önkormányzat jelentkezett, ezek közül 200 jutott támogatáshoz. Mivel a kritériumok egyike az volt, hogy a település az adott folyó vízgyűjtő területének felső részén fekszik-e, viszonylag kevés dél-szlovákiai települést érintett. (korzar, la)