A sertéstelep előtt tiltakoztak a gazdák

Tiltakozó megmozdulást tartott tegnap délelőtt a csallóközi gazdákat is tömörítő Mezőgazdászok Kezdeményezése (Iniciatíva Poľnohospodárov/Initiative of Farmers) a Nagykeszi tőszomszédságában található, a Dan-Slovakia Agrar Részvénytársaság tulajdonában levő nagy kapacitású sertéstelep előtt. Patrik Magdoško és Pikáli Róbert főszervező tájékoztatása szerint egyrészt arra szerették volna felhívni a figyelmet, mekkora veszélyt jelentenek az ivóvízkészletre az ilyen és ehhez hasonló farmok, másrészt, hogy ezek a külföldi társaságok milyen könnyen jutnak termőföld-bérlethez, miközben a kistermelők elől elzárják ezt a lehetőséget. A tüntetés szervezői szerint több mint elgondolkodtató, hogy a dán társaság tanácsadójának vezetékneve megegyezik Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter vezetéknevével. 

„Magyarországon az ilyen technológiájú telepek működését nem engedélyezik ott, ahol a talajvíz 6 méternél magasabban van. A Csallóközben viszont 1,5–2 méteren található a talajvíz, itt van az ország legnagyobb ivóvízforrása – mutatott rá Patrik Magdoško. – Miközben Dániában az ilyen farmokat a környezetszennyezés veszélye miatt kiűzték saját országukból, Szlovákiában letelepedhettek. Ezzel gyakorlatilag tönkrevágták a hazai sertéstenyésztést, ma már ezek a nagy kapacitású farmok adják a sertésállomány 95 százalékát.” Patrik Magdoško arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeken a telepeken 3,5–4 hónapos tenyészidő alatt érik el a 110 kilós vágósúlyt az állatok, ami elképzelhetetlen antibiotikumok, hormonok adagolása nélkül. Normál tenyésztési körülmények között 7–8 hónapra van erre szükség. A tiltakozáson jelen levő magángazdák is arra panaszkodtak, hogy áraikkal nem tudják felvenni a versenyt a nagy farmokkal, amelyek ráadásul komoly támogatásokat is kapnak. 

A tiltakozók szeretnék elérni, hogy a környezetvédelmi hatóságok, valamint a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium sokkal szigorúbban ellenőrizze a koncentrált nagyfarmokat, szerintük ugyanis elképzelhetetlen, hogy a gyakorlatban betartanak minden törvényi előírást. „A papír sok mindent elbír, ott biztosan ül minden, de a számok nem engednek – mondta Pikáli Róbert. – A nagykeszi farmon 23 ezer állat van, és az állományt évente 3–3,5-szer megfordítják. Évente 70 ezer köbméter vizet használnak el, aminek 70 százaléka hígtrágya formájában jut ki a szántóföldekre.” A szervezők egy kísérletet is bemutattak, amellyel azt szerették volna szemléltetni, miként csorog át a trágyalé a felső talajrétegen át a talajvízbe. 

„Társaságunk betartja a trágyalé mennyiségére és a vele való manipulálásra vonatkozó legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat, sőt, gyakran túl is mutat azokon – áll abban az állásfoglalásban, amelyet Németh Andrea, a Dan-Slovakia Agrar elnökségének alelnöke juttatott el lapunkhoz. – Ezt támasztják alá a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kutatóintézet (Ústredý kontrolný a skúšobný ústav poľnohospodársky), valamint a Környezetvédelni Felügyelet által a telephelyeinken nemrég végzett ellenőrzések is. Ezért társaságunk elutasítja az alaptalan támadásokat.” 

A gazdák és a környékbeliek aggodalma azonban nem légből kapott, december elején több mint egy héten keresztül lajtos kocsiban szállították a vizet Csicsóra és Füssre, miután a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal mikrobiológiai szennyeződést talált a csicsói vízvezetékben. Ruman Patrik, a vízszolgáltató KOMVaK víz- és csatornaművek igazgatója feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, mivel felmerült a gyanú, hogy az ivóvízforrás második védelmi sávjában a talajba kijuttatott szilárd és folyékony trágya miatt szennyeződött a talajvíz. Akkor felröppentek a találgatások, hogy nem a dán sertéstelep áll-e a szennyezés mögött, ahonnan állítólag a kutak környéki parcellákra is hordtak ki trágyalét, másrészt az sem kizárt, hogy felelőtlen lakos engedte ki a kutak közelébe a szennygödör tartalmát. Németh Andrea viszont egy független hidrogeológus véleményére hivatkozva állítja, hogy a fertőzést nem okozhatta társaságuk tevékenysége. Az ügyben még tart a rendőrségi vizsgálat. Elgondolkodtató viszont, hogy a gazdákat nem jöttek el tömegesen támogatni a környező falvak lakosai. Pikáli Róbert elárulta, volt olyan község is, ahol a hivatalban megtagadták, hogy a hangosbemondón értesítsék a lakosokat a megmozdulásról.