A porából újjáéledt pusztatemplom

Van az Ipoly mentén egy varázslatos hely, egy olyan folyóteraszon kialakított szakrális tér, amely európai viszonylatban is ritka. Nagycsalomja pusztatemploma ez a hely.

Nagycsalomja

(Veľká Čalomia )

A folyó első teraszára települt falut egy kisebb, mesterségesen is megformált, árkokkal és sáncokkal erődítettnek látszó dombon állva vigyázza a nemrégiben rendbe hozott templomrom.

Azok a régi idők

Talán már István király korában megépült az első temploma ennek a falunak, melynek első írásos emlékként fennmaradt neve Igházas Chalomia, azaz Egyházas Csalomja. Ez az elnevezés IV. Béla király adománylevelén tűnik fel, amikor Szügyi Ebeck nevű hívét az Ipolynál lévő bizonyos Koarszag – pontosan nem beazonosítható – várának birtokába helyezte. Ám egyházáról már 1070-ből létezik feljegyzés, ami ritkaság. Ez a ma pusztatemplomnak nevezett hely valószínűleg az egyik legkorábbi égetett téglából rakott temploma lehet az egykori Hont megyének. A régészeti feltárások több építkezési időszakot azonosítottak, elsőként román kort, amikor Nagycsalomja mellett egy félköríves záródású, egyhajós, feltételezhetően hiteles helyként is működő plébániás templom épült, amely a tatárjáráskor elpusztult. Talán éppen a tatárok elől menekülő pap próbálta meg elrejteni azt a bronzból készült akvamanillét, azaz a szentmise rituáléjakor kézmosásra használt vízöntő edénykét, amely egy lovon ülő harcost ábrázol. Ez az edény a Besztercebányai Múzeum szimbóluma, készítésének idejét a 13. század első harmadára teszik, igazi ritkaság, mert az országban ezen kívül csak még egy darab került elő. A tatárjárás után már gótikus stílusban nagyobbították meg a templomot, észak felől sekrestyével egészítve ki. A feltételezések szerint Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, de van olyan adat is az 1332 és 1337 közt készült pápai tizedjegyzékben, mely Szent Jánost nevezi meg a templom védőszentjeként. Ebben a viszonylag békésebb időszakban a község királynéi birtok volt, vagyis nagy valószínűséggel Zsigmond felesége és özvegye, Cillei Borbála és a Zsigmondot a trónon némi viszálykodás után követő Albert király felesége, Erzsébet királyné is meglátogatta. A kor szokásai szerint a tulajdonos olykor hetekig, hónapokig tartózkodott birtokain, azokat évente akár többször is végiglátogatta. Emiatt is feltételezhető, hogy Nagycsalomja templomának belső díszítése és felszereltsége nem csak egy átlagos falusi templomé lehetett. Mivel stratégiai helyen állt a templom, sajnos az oszmán hódításkor ismét elpusztult, és csak 1730 táján újították fel ismét. A 18. század első felében a vidék birtokosa a Majthényi és a Ráday család volt, templomfelújítóként a megszentelt helyen, a templom hajójában egy sírboltot is kialakítottak maguknak. Azt eddig nem sikerült pontosítani, melyik család tagjainak maradványai nyugodtak a templom alatti kriptában, erre a régészeti feltárás sem tudott választ adni.

Az újabb idők

Azt viszont azonosította a kutatás, hogy a 18. század vége felé még egy átépítést végeztek a templomon, majd a 19. században már egyre ritkábban használták, s miután 1845-ben felépült a falu új temploma, és a régi kissé messzebb esett a településtől, lassan pusztulásnak indult. 1868-ban feljegyezték, hogy beomlott a teteje, minden bizonnyal az ekkor még létező csekély belső berendezés maradékát is elvitték innen. A templom körüli temetkezések is fokozatosan abbamaradtak, az utolsó jelentősebb temetkezés a Borfői Bory család nevéhez kapcsolódik. Az időjárás kikezdte a falakat, amelyeknek romlásához a második világháború átvonuló hadainak belövései is alaposan hozzájárultak.

A szocializmus idején a templomdomb tövébe mezőgazdasági telephelyet építettek, a rom elgazosodott, tovább romlott. A rendszerváltozás idején sűrűn benőtte a gaz és pusztult a jeles hely. Egészen 2009-ig, amikor a település vezetése Nagy Mihály polgármester kezdeményezésére elkezdte a pusztatemplom rendbetételét. 2012 és 2014 közt sikerült felújítani és látogathatóvá tenni az egykori szent helyet. Ahová az év bármelyik szakában érdemes ellátogatni, ha egy kis misztikus élményt, megnyugvást, feltöltődést keres az ember.