Egy évvel ezelőtt ilyenkor magasabb volt a Latorca vízszintje (A szerző felvétele)
A Latorca már csak egy nagyobb patak – a horgászok szerint sürgős beavatkozásra lenne szükség
A Tiszacsernyő és Nagykapos közötti Latorca-parton sétálva első pillantásra is feltűnik, mennyit változott a folyó az elmúlt években. A meder több helyen keskeny patakká szűkült, a part mentén bedőlt fák és bokrok nehezítik a közlekedést, a horgászok pedig egyre gyakrabban kénytelenek lejjebb, a Laborccal való összefolyás alá költözni, ahol még maradt elegendő víz a halfogáshoz.
A Szlovákiai Horgászszövetség Tiszacsernyői Helyi Szervezetének alelnöke, Gilányi Sándor szerint a helyzet évről évre romlik.
„A Latorca átlagos vízmélysége ma már alig 70 centiméter. A helyiek által Nagylapos vagy Nagylapélyként ismert, egykor széles, sekély partszakasz volt, ahová könnyen be lehetett sétálni. Itt ma még alacsonyabb a vízszint, de vannak olyan részei is, ahol egy pár lépés után olyan, mintha a Grand Canyonba lépnénk, mert úgy kimosta a bedőlt fák mentén a medret a víz. A folyó sok helyen inkább egy méretesebb patakra hasonlít, ilyen körülmények között pedig a halak – köztük a ponty vagy a dévér – egyszerűen nem tudnak rendesen ívni”
– mondja. A horgászok szerint nemcsak az aszály okozza a problémát. A mederbe dőlt fák és az elszaporodott növényzet miatt több szakasz szinte megközelíthetetlenné vált. Gilányi ugyanakkor úgy véli, nem minden akadály káros.
Kiürült holtágak
„Sokan azt gondolják, hogy minden bedőlt fát el kell távolítani, pedig ezek természetes módon formálják a medret. Van, amit a viharok döntöttek be, és van, amit az ide telepedett hódok. A méretes, vízbe dőlt fákat a víz megkerüli, kimossa a partot, máshol hordalékot rak le, így mélyebb és sekélyebb részek váltják egymást. Éppen ilyen élő folyóra lenne szükség. A baj inkább az, hogy a Latorcát évtizedekkel ezelőtt kiegyenesítették, ezért ma a víz túl gyorsan lefut rajta. A holtágak visszakötésével és kisebb kőgátakkal akár egy-másfél méterrel is meg lehetne emelni a vízszintet, ami a talajvíznek, a növényzetnek és a halállománynak is jót tenne”
– mondta lapunknak Gilányi.
A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) szerint a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka a Bodrog vízgyűjtőjén tapasztalható hosszan tartó csapadékhiány és az aszály. A jelenség tavaly nyáron is hasonló mértékben jelentkezett, és nemcsak a szlovák, hanem az ukrán folyószakaszt is érinti. A vízügyi vállalat lapunknak adott közleménye szerint a folyó teljes szakaszát rendszeresen ellenőrzik, a mederben kialakult torlaszokat pedig fokozatosan, a sürgősség, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és kapacitásbeli lehetőségek függvényében távolítják el. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az érintett szakasz nem része hivatalos vízi útnak, ezért a beavatkozások üteme is ehhez igazodik.
Ukrajna is beleszólhat
„Jelenleg nem észlelünk olyan halpusztulást vagy más ökológiai károkat, amelyek közvetlenül az alacsony vízállással lennének összefüggésben, ugyanakkor 2025-ben elkészült egy revitalizációs tanulmány, amely a régi medrek és levágott kanyarulatok helyreállításának lehetőségeit vizsgálja”
– közölte az Új Szóval Bocák, majd végezetül azt is hozzátette, hogy a nagyobb beavatkozásokat azonban Ukrajnával is egyeztetni kell, mivel a Latorca határon átnyúló vízfolyás. A folyó jövőjéről tehát már készülnek tervek, a parton állva azonban egyelőre inkább az látszik, hogy a Latorca vize egyre fogy. A horgászok attól tartanak, hogy ha a száraz időszakok még gyakoribbá válnak, a folyó ökológiai állapota tovább romlik, és egyre több halfaj számára válik bizonytalanná a természetes szaporodás.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.