A kétnyelvűség erősítése a szlovák-magyar határrégióban

Ahogy azt Bartók Csongor projektmenedzser szerkesztőségünknek elmondta, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Interrégió Fórum Egyesület, illetve a szepsi alapítvány közös projektjének elsődleges célja a határ menti régiók kétnyelvűségének megerősítése. „Kapcsolatba léptünk számos üzletlánccal és nagyvállalattal, akiket a kétnyelvűség alkalmazásáról kérdeztünk. Általánosságban elmondható, hogy azok a cégek, amelyeknek Dél-Szlovákiában a magyar határhoz közel is van üzletük vagy kihelyezett fiókjuk, jobban odafigyelnek a kétnyelvűség használatára. Persze a magyar nyelv jelenléte esetenként eltér, ugyanis vannak olyan helyek, ahol csak a kötelező feliratokat tüntetik fel: a kamerával megfigyelt területet, a vészkijáratot vagy éppen a dohány- és szeszes ital árusítására vonatkozó információkat. Szerencsére vannak olyan cégek is, akik aktívabban bekapcsolódnak a programba, és kétnyelvű üdvözlő táblákkal köszöntik a vásárlókat, vagy az áru nevét magyarul is kiírják. Továbbá az is elmondható, hogy ezek a határ menti cégek igyekeznek kétnyelvű embereket alkalmazni, mivel ők szlovákul és magyarul is képesek kommunikálni” – mondta lapunknak Bartók. Hozzátette, a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen végzett kutatásból kiderült, hogy az átlagos ember szívesebben vásárol olyan helyen, ahol az anyanyelvén szólnak hozzá. Az egyetem szakértői egy olyan tanulmányt készítettek, amiben szakmailag, különböző kutatások által lett alátámasztva a kétnyelvűség fontossága és piaci szerepe. „A tanulmány a projekt portálján is elérhető, de ha egy mondatban kellene összefoglalni, azt mondanám, hogy a kétnyelvűség jót tesz az üzletnek. A tanulmányt egyébként a kétnyelvűség alkalmazása kapcsán felkeresett cégeknek is elküldtük azzal a reménnyel, hogy még nagyobb mértékben és még bátrabban alkalmazzák a magyar nyelvet” – mondta Bartók Csongor. 

Többnyelvűség az éttermekben és a fürdőhelyeken is 

Mint kiderült, a projekt a vendéglátásban is szerepet kapott, ugyanis összesen 40 étteremnek és kávézónak készítettek négynyelvű étlapot és itallapot. „Ezeket az elkövetkezendő napokban fogjuk kézbesíteni. Összesen 20 szlovákiai és 20 magyarországi vendéglátóipari egységről van szó, köztük vannak szepsi, rozsnyói, szádalmási, kassai, buzitai, rimaszombati, szőgyéni, komárai és sárospataki éttermek, illetve kávézók.

50 kétnyelvű táblát helyeztünk el idehaza és Magyarországon. A legnagyobb eredményünk a sárospataki strandfürdőben értük el, ahová több mint 40 táblát készítettünk, ugyanis a látogatók nagy része szlovák anyanyelvű” – zárta a projektvezető.