A hivatalban az ügyfél az úr, nem a tisztviselő

Kassa. „Az állami hivatalnokok többsége változatlanul élet-halál urának érzi magát, nem pedig a polgárokat szolgáló tisztviselőnek. Hosszú ideig eltarthat, amíg ez a múlt rendszerben gyökerező szemlélet megváltozik” – véli Ľubomír Plai, a köztisztviselői hivatal elnöke, aki szerint az ügyfelek is hibásak, ha zokszó nélkül eltűrik a hivatalnokok packázásait, és nem fordulnak panasszal az illetékes szervekhez. Az eddig kivizsgált ügyek többsége fegyelmi eljárással végződött, vagyis az ügyfélnek volt igaza.

A köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény módosítása azt is magával hozza, hogy a hivatalnokok ezentúl jobban megbecsülik majd állásukat, hiszen akit egyszer korrupció miatt vagy erkölcsi okokból elbocsátanak, többé nem kaphat állást közhivatalban. Megszűntek továbbá a „nyugdíjas munkahelyek”, illetve a ledolgozott évek szerinti bérezés. Ehelyett ezentúl a hatékonyság, a kreativitás és a teljesítmény a mérvadó. Véglegesített köztisztviselői státuszba csak külön vizsga abszolválása után kerülhetnek a legrátermettebbek, alapvető követelmény az idegen nyelvtudás, a jó problémamegoldó készség és a kommunikatív beállítottság. A hazai közszférában jelenleg hozzávetőleg negyvenezer fő dolgozik. Hogy ez sok-e, vagy kevés, az év végére derül csak ki, amikor valamennyi állami hivatalban befejeződik a hatékonyságot felmérő európai uniós program. Ez az egységes mércén alapuló kezdeményezés eddig négy minisztériumban és négy közhivatalban futott le, számos szervezési hiányosságot tárva fel.