A hétvégén pünkösdi ünnepségek Martoson

A martosi Szent Vendel-templom. Az árboc első rúdjára került a lélekharang, a hátsó részén, a szentély fölött pedig a magyar Szent Korona található. Vas Gyula felvétele „A rendezvény küldetése a hagyományőrzés, a kulturális értékek felvonultatása mellett az egyház születésének megünneplése. A karácsonyt és a húsvétot sikerült fokozatosan a lázas ajándékozás, a műfenyő, a részegségbe torkolló locsolkodás és a csokinyuszik szintjére süllyeszteni, a pünkösdről pedig jórészt el is feledkeztünk az elmúlt évtizedek során – fejtegette Katona István főszervező. – Ezért mi kezdettől nagy súlyt fektettünk az ünnepségek kettős, tehát népművészeti és egyházi jellegének kidomborítására.” Katona szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején különösen fontossá vált hagyományaink őrzése, gyökereink megismerése, hiszen csak ezen tudás birtokában lehetünk egyenrangú partnerei a Nyugatnak, és tudunk ellenállni az onnan beáramló silány, értéktelen tömegkultúra kísértésének. „Ha a kicsi népek nem tartják meg önazonosságukat, feladják értékeiket, óhatatlanul elvesznek. Már most is folyik az agyelszívás, ami csak fokozódni fog” – mondta.

Az idei programban megtaláljuk a már megszokott, visszatérő rendezvényeket. Most is lesz horgász-, gulyásfőző- és agyaggalamblövő-verseny, a színpadokon egymást váltják a folklórcsoportok és a zenekarok, kiállítás nyílik Kopócs Tibor festőművész és Gyetvai István keramikus munkáiból, koncertet ad Kátai Zoltán előadóművész. Újdonságnak számít a Magor-termékek bemutatója, amelyekről Usztics Mátyás színművész tart előadást. Magyarországon már bolthálózatot hoztak létre a magyar gazdák által megtermelt alapanyagokból készült, Magor védjeggyel ellátott termékek számára – így próbálják felvenni a harcot a külföldről beáramló, szintetikus adalékanyagokkal dúsított termékekkel szemben. Kuriózumnak számít a Magyar Országgyűlés, a magyar katolikus és református egyház, valamint a magyarországi színészek focicsapatainak rangadója. Szombaton gyermekmatinét rendeznek a Feszty Parkban, ahol kézművesek, játszóház és bábszínház várja a gyerekeket, de minden bizonnyal sokukat vonz majd a kemencében történő lángos- és kenyérsütés is. Minden bizonnyal tanulságos lesz Liszka József Szent Vendel kultuszáról, valamint Varga Tibor Igaz magyar történelem címmel tartandó előadása.

Szent Vendel templomának felszentelése

Martos. Az idei martosi ünnepségeknek különös jelentőséget ad Szent Vendel templomának felszentelése. „A 175 lelket számláló martosi katolikus közösségnek nem volt temploma, a hívek tűzoltószertárban, családi házak nappalijában imádkoztak” – mondta Katona István. „Feleségemmel, Thurzó Gabriellával arra az elhatározásra jutottunk, saját telkünkön felépítjük Isten házát. Anyagi hozzájárulást Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalától, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az MKP-tól, Beer Miklós váci megyéspüspöktől és a Pro Patria 2000 Alaptól kaptunk. A munkálatok során a hívek egy kis csoportja is segítségünkre volt.” A templomot Katona István tervezte. A kerítést faragott kapubálványok alkotják, a templomba pedig a történelmi Magyarország akácgerendákból kirakott térképén keresztülhaladva juthatunk be. Az Árpád-kort idéző, egyhajós kistemplom falait Somogyi Győző Munkácsy-díjas festőművész képei díszítik, amelyek a 14 stációt ábrázolják. A templom hajlított gerendából készült haranglába Noé bárkájának árbocát szimbolizálja: első rúdjára került a lélekharang, a szentély fölött pedig a Szent Korona látható. Visszakerült Martosra a falu védőszentjének, Szent Vendelnek a szobra, amelyet a 150 évvel ezelőtti árvízben elpusztult templomból – az oltárral együtt – ĺmelyre menekítettek a hívek. Ott őrizték, azzal, hogy mihelyt templom épül Martoson, visszakerül ide a szobor. (vkm)