A helyieknek fejlesztik a várost

Történészek szerint évszázadokkal ezelőtt Szűz Mária tiszteletére épült templom Somorján, a város is erről kaphatta a nevét, a 13. század elején ugyanis Villa Sancta Mariaként jelenik meg az okiratokban. 1405-ben szabad királyi városi rangot kapott, majd a Csallóköz gazdasági központja lett. A város múltjának darabjai a múlt század hetvenes éveiben történt városrombolás ellenére vissza-visszaköszönnek, sőt, némelyek még fényesebben ragyognak, mint valaha. Az olyan ékkövek, mint a Korona, vagy az ispotálykápolna megújulása történelmi szempontból is mérföldkő, még fontosabb azonban a közösség megtartása miatt, amely majd birtokába veszi, gondját viseli és tartalommal tölti meg az újjáélesztett nevezetességeket.

Búcsútól államalapításig

Ennek egyik kulcsa a gazdag kulturális és közösségi élet, a népszerű zenei napok, a sportesemények. Ezek közül is kiemelkedik a jelenleg zajló Szent István-napok, amelyek a somorjai templombúcsútól az államalapító szent király ünnepéig tartalmas kikapcsolódást kínálnak, és lehetőséget adnak a közösségi életre, egymás megismerésére, kapcsolatok teremtésére és fenntartására. Orosz Csaba polgármester a város jövője kapcsán is a magyar lakosság közösségteremtő szerepét emelte ki, és Kovács Koppány, a programsorozatot szervező Csemadok Somorjai Alapszervezetének elnöke is ezt hangsúlyozta. „A rendezvény elsősorban a somorjai magyaroknak szól, viszont a környékünkön is népszerű. A fiatalokat focikupával próbáljuk megszólítani és bevonni például a Csemadok életébe. A magyar családok napjára mindig sokan látogatnak ki a Honismereti Házba. Az udvaron zene szól, a gyerekekkel kézműveskedünk, lángos és gulyás készül, és egyéb programokat is kitalálunk azért, hogy legalább egy délutánra összehozzuk a magyar családokatˮ – fogalmazott Kovács Koppány.

Nyolcnapos program

Hagyományosan a somorjai templombúcsúval kezdődtek el a Szent István-napok, a sámoti templomba is elzarándokoltak a hívek, a  focikupa után a városon átvezető történelmi sétán vehettek részt az érdeklődők. Brogyányi Mihály helytörténész vezetésével ismerhették meg a város múltját. Szerdán a Honismereti Házba várták a családokat, ahol a hagyományos programok mellett Écsi Gyöngyi gyermekelőadását is megtekinthették a résztvevők. Pénteken, augusztus 20-án koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeznek meg az államalapításról Szent István szobránál, az Immortal Polgári Társulás szervezésében. A programsorozat szombaton a Fő téren felállított nagyszínpadnál csúcsosodik ki. Délután hat órától a Varkocs, majd a Magna Cum Laude lép fel. A koncerteket tűzijáték és utcabál követi. Hétfőn a Koronában Eperjes Károly színművész előadásával zárul a több mint egyhetes rendezvény.

Somorjaiak feladata

„A magyar ünnepek megtartása a Csemadok feladata, ezt vállalatuk fel, megemlékezünk a márciusi forradalomról és szabadságharcról, a kitelepítettekről, a nemzeti összetartozás napjáról. Mégis a Szent István-napok számítanak a legnagyobb horderejű eseménynekˮ – folytatta Kovács Koppány. Somorjának a Csallóköz egykori gazdasági központjaként, majd járási székhelyeként ma is különleges helye van a magyarok által lakott területen. Itt van a szlovákiai magyarok és más kisebbségek életét kutató Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza, benne egyebek mellett a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtár. A pezsgő, sokféle műfajt bekapcsoló kulturális élet nemzetközi szinten is ismertté teszi a várost. A kultúra, a sport és az értékmegőrzés utánpótlás nélkül kevesebbet érne. Ezért is a város egyik prioritása az oktatásügy kiemelt támogatása. Somorján végigsétálva számos nemzetiség történelmi örökségét felfedezhetjük, mára jórészt csak magyarok és szlovákok népesítik be a várost. A tavaly év végén hivatalosan közel 
13 500 lelkes városban a polgármester szerint már – ugyan csak öt százalékkal – a szlovák lakosság lehet többségben.

Lehetőségek városa

Az évszázadok során kialakult kereskedelmi központ fejlődésére a török hódítás, majd a világháborúk ugyan rányomták a bélyegüket, mégis mindig újult erővel kezdtek a korábban már elért eredmények helyreállításába, majd új célok megvalósításába. 1960-ig volt járási székhely, a 70-es években bekövetkezett városrombolás, majd mintegy húsz évvel később a bősi vízlépcső építése még ma is fájó pont a helyiek életében. Mintha a városrombolás következményeit a műemlékek helyreállításával fokozatosan kiheverné a város, a Duna elterelése, az ártéri erdők felszámolása azonban még mindig olyan sebnek tűnik, amit igyekszik gyógyítani az érintett generáció. Részben ezt szolgálják a város projektjei is, az utak helyreállításával egy még élhetőbb várost alakítanak ki parkokkal, korszerű intézményekkel és ellátással hasonlóan, mint évtizedekkel ezelőtt, de most „csak” a Felső-Csallóköz központjaként. A kulturális életben és a szolgáltatásokban is megjelenik a közösségi szerep, csakúgy, mint a természeti táj rehabilitálásában.
Somorját kisvárosként, a somorjaiaknak szeretnék fejleszteni, és a tervek alapján minden adott ahhoz, hogy a zöld átállás próbáját is kiállja a város.