A hadsereg is segít a fertőzött állatok keresésében Nagykövesden

Stanislav Kovalík, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (RVPS) tőketerebesi kirendeltségének regionális igazgatója a helyszínen lapunknak elmondta, hogy a községben az előre bejelentett állomány mindegyikét leölték. A felügyelet munkatársai Nagykövesden 11 tenyészetben összesen 67 állatot öltek le. 

Elhullott vadat keresnek

Kovalík elmondta azt is, hogy a jövő hét folyamán az érintett települések határában megkezdik az elhullott vaddisznótetemek keresését. „Ígéretet kaptunk a hadseregtől, hogy segítségünkre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásánál. Mielőtt azonban elkezdjük a keresést, egyeztetnünk kell a helyi vadászokkal, a vadállomány szempontjából pontosítanunk kell az elhullott vaddisznótetemek felderítésének módját” – magyarázta az igazgató. 

67 állatot öltek le

Míg Stanislav Kovalík a következő napok lépéseiről beszélt, addig kollégái az egyik családi ház udvaráról mintegy kétmázsás hízót húztak ki az egyik nagykövesdi ház udvarából, majd az ott várakozó teherautóra helyezték. Valamennyi leölt disznót így gyűjtötték be a községben. Annak ellenére, hogy a sertés haszonállat és nem kedvtelésből, hanem húsa miatt tartják az emberek, többen a könnyeikkel küszködve nézték végig, ahogy áramütéssel egyenként leölik az állataikat. „Volt olyan gazda, aki inkább ki se ment az udvarra, hanem a házban várta meg, amíg a felügyelet munkatársai elvégzik a munkájukat. Bizony volt olyan is, aki csendben, de megsiratta az állataitˮ – mondta Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere. Hozzátette, hogy amikor utoljára találkoztak a régió polgármesterei, a hivatalos szervek említést tettek a gazdák kárpótlásáról, de hivatalos döntés még nem született ebben a kérdésben. „Nagyon sajnáljuk a történteket, főleg azért, mert az sem biztos, hogy a leölt állatok mindegyike fertőzött volt. De a szabály az szabály, végezni kellett velük” – mondta Nagy Attila.

Magukra hagyott idősek

Egy neve elhallgatását kérő lakos az állatok leölése kapcsán megjegyezte, teljes mértékben elítéli az intézkedést és a hivatalos szervek azon állásfoglalását is, mely szerint a betegség megfékezéséhez nagyon fontos az állomány regisztrációja. „Szlovákiában minden sertés regisztrációköteles, viszont ebben a régióban szinte csak olyan családok vannak, ahol idős nyugdíjasok tartanak állatot. Nem hiszem, hogy ők tisztában vannak a bejelentési kötelezettséggel, de ha mégis, vajon képesek-e eleget tenni az ebből fakadó adminisztratív terheknek? Ezen is elgondolkodhatnának az illetékesekˮ – mondta az egyik elkeseredett helybéli. A szakemberek szerint a regisztráció a betegség terjedésének megfékezéséhez rendkívül fontos, annak köszönhetően ugyanis az összes fontos információhoz azonnal hozzájut az állattartó.

Kárpótlás kérdőjelekkel

Kovalík elmondta, hogy a kárpótlásról egyelőre neki sincsenek pontos információi. Abban bízik, hogy a kormány megoldást talál a problémára, és lehetőség szerint minden károsultat kárpótol. 

Információink szerint a 2007-ben elfogadott állategészségügyi törvény értelmében minden olyan leölt állat után, mely regisztrálva volt, az államnak kártérítést kell fizetnie a gazdának. A vonatkozó rendelet szerint a kártérítés összegét úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik az állat súlyát és a piaci árát. A kártérítést a gazdáknak kell igényelni, a jogszabály mellékletei között található egy mintakérvény is. A kártérítési igényt az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtani, akkor, ha a hivatal közzé- teszi az erre vonatkozó felhívását.