A földet és a piacot is rontja az orosz műtrágya

Vágsellye. A hazai mezőgazdaságban az utóbbi 12 évben 80 százalékkal csökkent a műtrágya-felhasználás. Ez a legnagyobb szlovák műtrágyagyártót, a vágsellyei Duslo Részvénytársaságot is arra kényszerítette, hogy a külföldi piacokra orientálódjék. Ma műtrágyatermelésének 65 százaléka külföldi piacokra irányul. Tavaly a műtrágyák európai piacokon tapasztalt árcsökkenése a Duslo számára is jelentős bevételkiesést jelentett, ráadásul az idén az energia és a nyersanyagként vásárolt földgáz ára is növeszik, a Duslo ennek ellenére meg szeretné tartani műtrágyagyártásának színvonalát, és nem tervezi alkalmazottak elbocsátását. Ez a lényege az egyik szlovák gazdasági lapban megjelent cikknek. Ennek alapján beszélgettünk Jaroslav Barcúchhal, a Dulso Rt. szóvivőjével a műtrágyagyártás körüli helyzetről. „Elsősorban az ammóniumnitrát behozataláról kellene beszélnünk. Ez egy rendkívül robbanásveszélyes anyag, ennek ellenére nagy mennyiségben hozzák be Ukrajnából és Oroszországból a szlovák piacra. Mivel az említett országokban az ammóniumnitrát nyersanyaga, a földgáz rendkívül olcsó, a behozott műtrágyát is olcsón tudják nálunk árusítani. ĺgy aztán a hazai termelők nagy része ezt az olcsó műtrágyát vásárolja, még ha sokkal gyengébb minőségú is, mint a Szlovákiában gyártott műtrágya” – érvel a szővivő. A műtrágyát legálisan lehet hozzánk behozni, mégpedig az akkori földművelésügyi miniszter, Pavol Koncoš 2001-ben kiadott rendelete alapján. A rendelet 2002 végéig volt érvényes, csakhogy ezt Koncoš pár nappal a 2002-es parlamenti választások előtt 2003 végéig meghosszabbította. A rendelet következtében míg 2000-ben 6000 tonna ammóniumnitrátot hoztak be Szlovákiába 2001-ben, ez a mennyiség 31 800 tonnára nőtt. Ezzel szemben a környező államok mind védekeznek az ilyen behozatal ellen. Például Csehország behozatali adót vetett ki az ammóniumnitrátra – az ukrajnai exportra 25, az oroszországira 50 százalékos adót. A szóvivő szerint igaz, hogy az említett orosz és ukrán műtrágya olcsóbb a hazainál, éppen ezért a mezőgazdászok inkább ezt vásárolják, ám azt is látnunk kellene, hogy néhány évi használat után az ammóniumnitráttal trágyázott földet a negatív hatások semlegesítése céljából meszezni kell. A talajmeszezésre az állam dotációt ad a gazdálkodónak. Ez a dotáció tavaly 60 millió koronát tett ki, holott a szlovák gyártmányú műtrágyák használata után nincs szükség meszezésre. Vagyis az említett dotációt a meszezés helyett más, szükségesebb dologra lehetett volna fordítani. „Ami az alkalmazottak megtartását illeti, ezen a téren nem a műtrágyabehozatal, hanem a nyersanyagok, elsősorban a földgáz árának emelése a döntő. Éppen ezért, hogy a termelést és az alkalmazottakat tartani tudjuk, kénytelenek vagyunk megszabadulni a nem temelői jellegű terhektől. Például a fedett uszoda ráfizetéses üzemeltetésétől.” A Duslo vezetői most azt várják, hogy az új földművelésügyi miniszter vizsgálja felül elődje döntését, s ha lehetséges, változtassa meg a rendeletet. Ha idehaza több és jobb műtrágyát gyárthatunk, az a jobb gazdasági eredményekben és az alkalmazottak életszínvonalának emelkedésében is megmutatkozik.