A felsővályi erődtemplom

Vály. A pompás természeti képződményekkel körülölelt Vály-völgyben járva, a bámészkodó szem akaratlanul is meg-megakad a szebbnél szebb építményeken. A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma itt, Felsővályban található. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit őrzik. Nagyszeren, az ún. Császár-hegyen épült a vidék első jelentős temploma is, amely az évszázadok során sok viszontagságot, háborút, tűzvészt túlélt, s mindig újjáépült, bizonyítva az itt élők ragaszkodását a szülőföldhöz.

Hogy mikor is épült pontosan Felsővályban, a Császár-hegyen a templom, nehéz lenne pontosan megállapítani. Erődített jellege viszont arra mutat, hogy az egyik legkorábbi szakrális építmények közé tartozik az egykori Gömör megyében, egyes becslések szerint a 11. században már állt. Első írásos említésére az 1334-ben keltezett pápai tizedszedőjegyzékben lehet rábukkanni. Az építmény nyugati falának pillérei valószínűleg a 15. században épülhettek. Magát a templomhajót is érdemes lenne megvizsgálni majd egy renoválás alkalmával. A templomot helyenként öt méter magas védőfalak övezik, valamint két kaputorony és egy harangtorony épült rá a védfalakra. Az északi és északkeleti oldalon máig megmaradtak az egykori lőrések. Vajon kik és milyen időkben vigyázták ezekről a védőposztokról a falak mögé húzódott életeket és értékeket?

Az erődtemplom különlegességei

Hogy a védőfalak mikor épültek, nem tudni pontosan, talán egy alapos régészeti feltárás adhatna rá választ. Az azonban többé-kevésbé bizonyos, hogy az erődítésre valamikor a 16–17. században került sor, amikor ezen a vidéken végigsöpört a török, s ha a 17. századnak ezen a vidéken hadicselekményekben ugyancsak mozgalmas idejére tekintünk vissza, akkor bizony indokoltnak láthatjuk a templom megerősítését. Valószínűleg a fosztogató martalóccsapatok elől menekülhetett ide a Vály-völgy felső részének lakossága. Látványnak sem utolsó a két kapu. A Nagyszeresi-kapu a kisebbik, ez északnyugat-nyugat felé néz, az erődtemplom főbejáratának számító Bikkszögi-kapu délnyugat felől védi a bejáratot. Ezen a kapun egy ún. felház található, ami korábban minden bizonnyal a védekezést szolgálta, később, a békésebb időkben pedig a káplán lakásául szolgált. A védelmi szerepre bizonyíték az is, hogy a kapu belső boltívében két hosszanti mély vájat található. Hogy ezen bocsátották-e le hadiesemények idején a védőrácsozatot, arra egyértelműen következtetni lehet.

Néhány történelmi adat

A tűz sajnos sokszor elemésztette a vályi templomot. Az adatok arról tanúskodnak, hogy 1622-ben a középkori templomot szinte teljesen átépítették. 1727-ből egy tanúvallomást idéz a Vály-völgy című, 1991-ben megjelent tanulmánykötet, mely szerint egy Tánczos família megtámadta a templomot, és emiatt a későbbi bíráskodáskor elvesztette armálisát, címeres nemeslevelét. 1776-ban az építményt véletlenül maga a helyi tiszteletes, Szívos János gyújtotta fel, s csak a hívei által erőszakosan kihurcoltatva mentetett meg a borzasztó haláltól”. Az emberek alig egy év alatt helyreállították a szerencsétlen eset után a templomot.

Be kell térni ide

Aki ma errefelé jár, az a templom gondnokát könnyen megtalálja. Kertész László, Vály polgármestere sok dolga mellett mindig talál időt arra, hogy a vendégeket elkalauzolja a falu büszkeségéhez. Csodás látvány fogadja a nézelődőt. A festett mennyezet, a míves karzat, a szószék máig megőrizte alkotója nevét. A templombelső asztalosmunkáit rimaszombati mesterek – Szűcs János, Szabó János és Varga János faragta, festette. A felújítás dátumát rögzítő tábla egy kis falu és egyháztörténeti forrás. A haranglábból elénk táruló kilátás csodálatos. Az egész Vály-völgy ott ragyog a torony alatt. A falu vezetése összefogott a helyi hívekkel, a parókia épületének megmentésén dolgoznak. A tetőt már rendbe hozták, így a klasszicista építészeti remek állaga már nem romlik tovább. További újjáépítéséhez még sok pénz kell, de a vályiak dolgoznak is a források megszerzésén. Pályázatokat írnak, terveznek, mert az erődtemplom a maga különlegességével az idegenforgalmat szolgálhatja majd. Érdemes itt megállni, mert a látvány önmagáért beszél. Vályban a szó szoros értelmében erős vár az Isten háza.