A fejlődés újabb jele

A tanácskozáson Ľubomír Zbořil geofizikus, Bartusz Gyula, Gyetven Miklós, a Vadas fürdő igazgatója és Szűcs József esztergomi geológus adott elő. Ľubomír Zbořil beszámolójában a párkányi hidrogeotermál szerkezet geofizikai feltárásának tapasztalatait ecsetelte. Ő volt az a tudós, akinek a bemérései és számításai alapján a hetvenes évek elején sikeres próbafúrásokat végeztek azon a területen, ahol most a Vadas fürdő található. Zbořil előadásában a térség földtani szerkezetét, s ezzel öszszefüggésben a termálforrások vizének hőmérsékletét és kémiai öszszetételét is elemezte. Az a furat, amelyre a párkányi fürdő 1972-től fokozatosan ráépült, már 70-78, illetve 100-128 méter mélyen is rábukkant a 40 fokos termálvízre, s ha a vízhozam is bőséges, 53-75 liter/másodperc.

Bartusz Gyula előadásában a termálforráshoz kapcsolódó fejlesztések történetét mesélte el. Mint megtudtuk, 1972-ben szerencsés döntések és rengeteg utánajárás alapján sikerült megszerezni az engedélyt arra, hogy a termálforrásra fürdőt építsenek. Fontos megemlíteni, hogy a müncheni olimpián látottak alapján már akkor feszített tükrű medencét építettek. A tervezésben viszont gondokat okozott az adott terület rendkívül magas talajvízszintje is. A fürdőmedencéket emiatt meg kellett emelni. 1976-ig 2 milliárd 200 milliót költött a papírgyár a fürdőre, a befektetett érték ugyanebben az évben pedig 19 millió korona volt. 1976-tól 1990-ig az Érsekújvári Járási Turisztikai Hivatal hatáskörébe tartozott a fürdő, s csak ez a strand volt nyereséges a hivatal alá tartozó öt hasonló intézmény közül. Igazán a fürdő 1996-ban kezdett el fejlődni, azóta egy 100 százalékos városi tulajdonú kft működteti – nyereségesen. Gyetven Miklós igazgató tájékoztatása szerint a fejlesztési tervek közt szerepel a fedett uszoda építészeti összekötése az új Termál Szállóval, és az uszoda további bővítése is rehabilitációs medencével, kiszolgáló helyiségekkel. Jövő májusra szeretnék elkészíteni azt az ún. „tengerpartot” is, amelyhez egy speciális új hullámmedencét is építenek, s ezt a jelenlegi tó egy részéből alakítanák ki. A távlati tervek közt szerepel továbbá egy korszerű üdülőfalu kiépítése, nemkülönben az aquapark – az igényesebb látogatók számára.

Szűcs József esztergomi geológus előadásának fontos része volt, amikor tudományosan cáfolta és eloszlatta azokat a tévhiteket, melyek szerint az esztergomi termál- és karsztvíz megcsappanását a párkányi fürdő megnyitása okozta volna. Ez egyáltalán nem igaz. Mint megtudtuk, az esztergomi vízszintváltozásokat már az ötvenes évek végén a dorogi és tatabányai szénbányák megnövekedett karsztvízhozama befolyásolta főleg. Ez tehát nincs összefüggésben sem időben, sem távolságban a párkányi geotermális furatokkal.