A böjti eledel ünnepe Kürtön

A faluház nagytermébe a 22. számú Majer István cserkészcsapat tagjai hordták be a csíráztatott gabonából készített böjti eledellel teli tálakat. A látványpontozást követően kóstolták meg a zsűri tagjai és a közönség a biracs, csiripiszli és málé néven is ismert mézédes finomságot. Elődeink rendszerint böjti időszakban, a hosszú, fénytelen téli hónapok után készítették gondosan átválogatott gabonaszemekből a kőtést. A gabonacsírában található savak, enzimek, a nedves, ikrás kásában megmaradó vitaminok, a tavaszi vitalitáshoz szükséges nyomelemek jótékony, gyógyító hatással vannak a szervezetre. Hosszú sorok kígyóztak a kürti cserkészek jótékonysági vásárában, ahol kis tálcákon és kerámiatálakban árulták a kőtést. Nagy sikere volt a kézműves vásárnak és a képzőművészeti kiállításnak, és színvonalas kultúrműsor tette teljessé a fesztivál hangulatát. A kürtiektől megtudtuk, más nemzetek nemigen készítenek kőtést, náluk a községben rendszerint a nagyszülőtől tanulja meg az édesanya, majd tovább adja a sütés titkos fortélyait a lányainak. Sokan gyógyító erejűnek tartják a kőtést, mert öt lényeges elem kell hozzá. Föld, melyben a gabona termett. Víz, amely nélkül nem csírázna ki a mag. Levegőre is szükség van a csíráztatáshoz, ami a kőtésbe szúrt nádszálon át távozik. Tűz is kell, kemence, ahol megsütik. Emberre is szükség van a hosszadalmas folyamathoz, aki szeretettel és gondoskodással készíti az ételt. Téglás János Kürt polgármestere elmondta, neves borvidéknek tartják a községet, sokan a nyári borfesztivál alkalmával látogatnak hozzájuk. Egyre népszerűbb ma már a helyi hagyományos kürti ételt bemutató kőtésfesztivál, ahová a tágabb régióból, Csallóközből és Mátyusföldről is érkeznek versenyzők és vendégek.