A béketárgyalások városa

A Győrfi Lajos szobrászművész által készített Bocskai-domborművet és emléktáblát a premontreiek konventjének – (Fő utca 67), az egykori királyi háznak a falára helyezték, és Gyula Ilona, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, Czibula János, a Kassai Magyar Főkonzulátus konzulja, valamint Süli János, Kassa Óvárosának polgármestere avatta fel. Az emléktáblán egy kör alakú bronz dombormű Bocskait lóháton ábrázolja, körülötte a hajdú vitézeivel, alatta a téglalap alakú kőlapon az alábbi felirattal: „Ebből a házból, a Felsőmagyarországi Főkapitányság egykori székházából irányította Bocskai István 1604–1606 között az ország szabadságküzdelmét a Habsburgok ellen. A 400. évforduló tiszteletére 2004-ben állította a Magyar Köztársaság Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzata.”

Az ötödik emléktábla

Hogy az idők folyamán milyen jelentőséggel bírt ez az épület, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a Bocskai-emléktábla már az ötödik e ház homlokzati részén. E rendház falai között működött ugyanis 1657-től a Kisdy Benedek, egri püspök által alapított egyetem, melyet I. Leopold aranybullája is megerősített. Az ennek állított emléktáblát 1978-ban leplezték le. A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált halt, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó domborműve, melyet 1995-ben, a pápa kassai látogatásakor helyeztek ide. Jonáš Záborský szlovák történész, író 1849–50-ben tanított a Kassai Egyetemen. 1926-ban ennek állítottak emléket a Jozef Pospíšil által készített márványszoborral. Baróti Szabó Dávid költő-paptanárnak, aki itt lakott (Kazinczyval és Batsányival itt szerkesztette az első magyar irodalmi lapot, a Magyar Museumot), a Csemadok állított emléket a Bartusz György szobrászművész készítette emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel. Történelmi tény az is, hogy 1554-től a felső-magyarországi kapitányok székhelye is itt volt. Fejedelmi udvarával Bocskain kívül itt lakott Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is.

Testőrzők és apródok

Bocskai Kassán a főkapitányok rezidenciájába szállásolt be és itt rendezte be az úgynevezett „székhely nélküli fejedelmi udvarát. „Nem volt ez egy pompás palota. Mindössze tizenhét helységből és néhány toldaléképületből állt, így a lisztesházból, a sütőházból, különböző kamrákból és raktárakból. Bocskai „hálóházában” a fekvőalkalmatosságon kívül három szék, egy egyszerű asztal és a falnál egy zöldrostélyos almárium állt. Az előtte levő helyiségben tartották a bizalmas tanácskozásokat. Éjszakánként ebben strázsáltak a „ testőrzők”. Ehhez a helyiséghez csatlakozott egy bolthajtásos szoba, amelyben a belső cselédség tartózkodott. A jól elzárt és őrzött kamrában tartották Bocskai kincseit. Mellette volt a „fürdőház” két tisztálkodásra szolgáló hordóval, középen tűzhellyel. Külön szobájuk volt a magyarországi és az erdélyi ügyeket intéző titkároknak, hosszúkás asztallal és almáriumokkal. Ide tartozott a fejedelmi kápolna a szószékkel és néhány egyszerű paddal. Az úgynevezett „palotaházban” egy hosszú asztal szolgált a sokszor ugyancsak sorsdöntő tanácskozások céljára. Külön „házuk” volt a fejedelmi apródoknak és egy másik helyiség a testőröknek.

Kizárólag protestánsok

Kassa 1604-ben, a Bocskai-felkelés küszöbén erődváros volt, kettős védőfallal. A városfalakon belül 460 polgári lakóházat és 48 más épületet, összesen tehát 509 objektumot vettek nyilvántartásba. Vannak arra utaló adatok is, hogy a 460 polgári ház közül 243 magyar, 207 pedig német személy tulajdonát képezte. Ebben az időben Kassát már összefüggő sávban vették körül az elővárosok. Itt a házak számát ötszázra becsülik. Az elővárosi polgárok házain kívül a gazdagabb belvárosi polgároknak is voltak itt nyári kertes házai és borospincéi. Volt itt malom, fűrésztelep, csiszoló- és festőműhely, áztatógödör, cserzőműhely és vágóhíd is. A céhek viszont természetesen a városfalakon belül működtek. A város elöljáróságát a városi magisztrátus képezte, melynek az élén a városbíró állt a tizenkét szenátorral és a hatvan tanácsossal. A városi tanács kizárólag protestáns volt.

Az utódok is erre építhettek

Bocskai István Kassán a magyar királyok örökségét vállaló politikai és katonai központot épített ki. Aránylag rövid idő alatt a 17. században soha nem látott nagyságú és ütőerejű magyar hadseregét szinte a semmiből teremtette meg és tartotta fenn másfél éven át, s vezette sikerre. Bár harca magán viselte a polgárháborús jegyeket a Dunai Monarchián belül, ugyanakkor Erdélyben sikerült felszámolnia az immáron évek óta dúló belső harcokat. Emellett mind a királyi Magyarországon, mind a fejedelemségben Bocskai politikája megteremtett egy olyan békés társadalmi bázist, amelyre utódai is bízvást építhettek. Bocskainak és Kassájának kétségtelenül rendkívül nagy szerepe volt a korabeli magyar történelemben. Tény, hogy ebben a városban született meg a székelyek megnyerését és a mozgalom mellé állítását eredményező erdélyi politika, akárcsak a hajdúkérdés rendeződése a letelepítések és kiváltságolások révén. – S nem utolsósorban itt folytak le a béketárgyalások a Habsburg-hatalommal az 1606-os országgyűlésen.