Panoráma

Wellness a 19. században – fürdőélet Gömörben

Két évvel a csízi forrásvíz felfedezése után már francia nyelvű brossúra jelent meg a különleges forrásról. Csízfürdő bekerült a történelmi Magyarország top 100 fürdője közé, de a 19. században több fürdőhely is működött a környéken. Ezek történetét és velük együtt a fürdőkultúra fejlődését mutatja be a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum tárlata, amely szeptember végéig látogatható.
Bőd Titanilla

2019. szeptember 15. 18:45

Korabeli hullámfürdő: ha a páciens beleült a kádba és meghajtotta benne magát, akkor hullámokat generált. A tárlat a korabeli fürdőruhadivatot is bemutatja.
Korabeli hullámfürdő: ha a páciens beleült a kádba és meghajtotta benne magát, akkor hullámokat generált. A tárlat a korabeli fürdőruhadivatot is bemutatja. - Somogyi Tibor felvételei

A „Fürdőélet a 19. századi Gömörben” című kiállítás kurátora Kerényi Éva, aki 2011 óta foglalkozik fürdőtörténettel. A tárlatot egy monográfia előzte meg, ennek kiegészített változata a kiállítás.

Szerencsés földrajzi helyzet

„A történelmi Magyarország nagyon szerencsés földrajzi helyzetben volt, a Kárpát-medence bővelkedik ásványi és termálforrásokban, gyógykutakban, az egész ország tele volt fürdőhelyekkel – magyarázza Kerényi Éva, akinek a fürdőélet iránti érdeklődése egy szemináriumi munkával kezdődött, és azóta a szenvedélyévé vált. – A gyökereket az ókorban kell keresnünk: a rómaiaknál, görögöknél, asszíroknál, egyiptomiaknál, zsidóknál nagy kultusza volt a víznek, isteni erőt tulajdonítottak a forrásoknak. Később a középkorban a szerzetesrendek, például a ciszterciták, ferencesek, domonkosok vették pártfogásukba a gyógyító kutakat. A fürdőjárásnak óriási lendületet adott a török korszak, de az igazi áttörést a felvilágosodás hozta, amikor Mária Terézia és II. József idején megszülettek az első fürdő- és forrásösszeírások.”

A 18. században Gömör-Kishont megyében több mint 40 ásványi forrást írtak össze. A tárlat nyolc fürdőt mutat be részletesen: a ma is működő Csízfürdő mellett Ajnácskőt, Várgedét, Lévártfürdőt, Nagyrőcét, Jolsvát, Rozsnyót és Dobsinát.

Kerényi Évának szenvedélyévé vált a fürdőtörténet

A különleges csízi víz

„1862-ben merő véletlenségből, kútásás közben fedezték fel a csízi forrást. Két évvel később Párizsban már megjelent erről a forrásról egy brosúra, ez is elárulja, hogy nem mindennapi vízről van szó – tudjuk meg a kurátortól. – A falu kezdett rájárni a sós vizű kútra, kenyérsütéshez kezdték használni. A csendőrség felfigyelt rá, hogy a só iránt már nincs akkora kereslet a faluban. Először elzárták a kutat, elvitték a vizet kivizsgálni Rimaszombatba, majd hamarosan palackozni kezdték a kút vizét.”

A csízi forrás azért magaslott ki a környék ásványi forrásai közül, mert egyedi, jódos-brómos-sós vize van, a fürdőnek pedig az volt a szerencséje, hogy 1888-ban a Rima-murányi Vasmű tulajdonába került, amely piaci alapon kezdte marketingelni a különleges vizet. A tárlaton több oklevél is látható, a csízi víz például ezüstérmes volt az 1904-es St. Louis-i Világkiállításon. A tulajdonosok nem foglalkoztak hotelek építésével, csak a fürdő karbantartásával és felfuttatásával törődtek, a szállások mind magánkézben voltak.

„Hála annak, hogy báró Hazai Samu honvédelmi miniszter rimaszombati származású volt, Csízfürdőn építették ki a magyar királyi honvédség gyógyházát, vagyis a tisztek csak ide jöhettek hivatalosan kezeltetni magukat vagy nyaralni. Ide érkeztek az I. világháború után is regenerálódni” – teszi hozzá Kerényi Éva.

A nők sokszor sapkát is viseltek a fürdőzéshez. A háttérben az asztal és a szék a lévárti fürdő eredeti berendezése.
Eredeti emléktárgyak Csízfürdőről

A társas élet központjai

A fürdőzésre 100-150 éve is az volt jellemző, ami ma: aki megtehette, az a felkapott külföldi vagy hazai üdülőhelyekre járt, a többi gömöri fürdő inkább az alsóbb rétegek igényeit elégítette ki, vagy a különféle egyletek rendezvényeinek helyszínéül szolgált. A fürdők nem csak a gyógyulást és a pihenést szolgálták, a társas élet központjai voltak. „Várgedére fürdővonat is járt Rimaszombatból, az ottani polgárság egy-két napra szívesen megpihent ott, de a háromhetes nyaralását máshol ejtette meg – magyarázza Kerényi Éva, rámutatva, Csízen kívül miért nem üzemel már sehol sem a fürdő. – Vasas fürdőkből rengeteg volt Magyarországon. Már amikor virágkorukat élték, akkor sem voltak igazán népszerűek. Aki tehette, a felkapottabb helyekre ment, ide pedig a legalsóbb népréteg járt. Nem volt meg az igény, hogy ezeket a fürdőket felfuttassák legalább olyan szintre, mint Csíz. És világfürdő jelleget Csíz sem öltött, egyetlen híresebb személyt sem tudunk említeni, aki megfordult ott vendégként. Nem hasonlítható Bártfához, ahol a királynő járt, vagy Pöstyénhez, ami a maharadzsa kedvelt pihenőhelye volt.”

Csízben egy szezonban, azaz májustól szeptember végéig 1700 állandó vendéget tartottak számon (állandó vendég az, aki 5–7 napot eltöltött a fürdőben, a többiek átutazó vendégnek számítottak), a többi fürdő állandó vendégeinek a száma évente még a 100 főt sem érte el.

 

A környék forrásaiból származó vizek elszíneződése árulkodik az ásványianyag-tartalmukról. A vastartalmú ajnácskői csevice a legsárgább, de már a csízi brómos-jódos-sós is kezd sárgulni. Régen a csízi és a várgedei forrásvizet palackozták, ma a mastyinci savanyúvizet és a Tornalja mellett fakadó Gemerka ásványvizet lehet megvásárolni.

Bezártak a kapuk

Ajnácskőn még a monarchia alatt bezárt a fürdő. „Tulajdonosát, báró Kemény Gábor közlekedésügyi minisztert itt is temették el. A család nem szerette volna, ha mulatóhellyé változik, valószínűleg ezért is zárta be a kapuit” – mondja Kerényi Éva. Várgedén a két világháború között is működött a fürdő, mely végül a rendszerváltás után szűnt meg, amikor már kádfürdőbe járni kicsit elavult volt. Lévártfürdő megmaradt szinte eredeti állapotában, úgy konzerválódott, mintha csapot-papot otthagytak volna az emberek. A forrása, melynek összetételét a Bad Gastein-i vizekhez hasonlították, még máig megvan. Rozsnyón, Jolsván, Nagyrőcén és Dobsinán több terv is született a fürdők bővítésére, végül mindegyik csak terv maradt. Dobsinán a jégbarlang kínálta lehetőségekkel sem tudtak élni.
Kerényi Éva szerint törvényszerű, hogy a kisebb fürdők végül bezártak, bár a fürdőzés, a wellness kultúrája azóta is virágzik: „A tehetősebb gömöriek már akkor is messzebbre utaztak, erről az ország rangos fürdőinek vendéglistái is tanúskodnak. De így van ez ma is: aki teheti, nem Csízbe jár strandra, hanem a tengerpartra vagy legalább a Balatonra.”

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
caputova

Čaputová: Ne járjon büntetés!

Az év emberei

Az Új Szó megválasztja az év embereit

covid alkalmazás

Hol mekkora a sor? - élőben tájékoztat a dunaszerdahelyi applikáció

Híd MKP Összefogás k

A többség a közös listára szavazna

covid pentek

Koronavírus: Innen származnak a csütörtökön regisztrált fertőzöttek

Kassa

Elégedetlenek, de készülnek a tesztelésre

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.