Vihart aratott Trianon-film

A romániai hatóságoknak sajnos sikerült a Trianon-film vetítésének akadályozása. Ez politikai és jogi szempontból egyaránt felháborító.

Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltakozásának hiánya és ezzel a jogellenességbe való hallgatólagos beleegyezése. Hadd említsem meg, hogy ilyen magatartás az osztrák kormánytól Dél-Tirol iránt elképzelhetetlen lenne. Azonnali éles dél-tiroli tiltakozás és tüntetés lenne a következmény a bécsi Ballhausplatzon. Ezzel kapcsolatban ismételten ajánlanám Felix Mitterer Dél-Tirolról szóló filmjének – Dél-Tirol, az eladott haza (Südtirol – die verkaufte Heimat) – vagy Astrid Kofler filmjének – Az utolsó tiroli (Der letzte Tiroler) – közvetítését, amelyeknek dokumentációs tartalmuk van. Nagyon tanulságos lenne mindenkinek. A Trianon-film közvetítése körüli vita csak egy jele a 14 év óta mind mélyebb válságnak, amelyből jelenleg sem látszik kiút. A mostani miniszterelnök kijelentései az autonómiáról ugyanolyan üres szavak, mint amiket már elődeitől megszoktunk. Hogy lehet az autonómia fogalmat használni, és egyidejűleg egy szót sem emelni a politikai cenzúra ellen, hogy lehet a határon túli magyarság érdekképviseletéről beszélni, és figyelmen kívül hagyni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvető feltétele minden szabad társadalom politikai tevékenységének?

A Trianon-film esetében nemcsak az adott törvények alapján politikai célt követő eljárások jogellenesek, hanem magával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalmazott Szabályzat a mozihálózat szervezésére, működésére és igazgatására ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.

A határozat szövege („A mozifilmek minősítése és regisztrálása, minősítési bizonyítványok kiadása, a mozifilmek kategóriájának megállapítása, a mozizás területén tevékenységet kifejtő fizikai és jogi személyek beiktatása és a beiktatási bizonyítvány kibocsátása”) nem szolgál más célt, mint lehetővé tenni a cenzúrát. A cenzúra minden esetben tilos, mindegy, hogy nyilvános helyeken vagy magánintézménynek tekinthető körben történik a vetítés. Az RMDSZ képviselői hibáznak, ha azt mondják, hogy ”jogilag formai hibák történtek”, és nem mutatnak rá arra, hogy ezek a jogi előírások alapvető emberi jogokat, éspedig az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkelyében megfogalmazott véleménynyilvánítási szabadságot sértik. Szükséges tehát nemcsak a mostani esetekben történt, politikai hátterű és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is. A törvény megsemmisítését kell követelni. Az Európai Emberjogi Bíróság kétségtelenül igazat fog adni az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőinek, akiknek minden támogatást meg fogok adni. Az Európai Unió is megkapja a szükséges információt.

(Eva Maria Barki ügyvéd)