Áramütés, szárnytörés – a gólyafiókák első repülése legyen bármily természetes lépés is, mégsem teljesen veszélytelen: több száz gólya pusztul el ebben az időszakban áramütés, csonttörés következtében.
Veszélyben a gólyafiókák
A hosszú lábú, széles szárnyú gólyafiókák kezdetben igen esetlenül mozognak a levegőben, és könnyen életüket veszthetik a nagyfeszültségű vezetékekhez érve.
Évente sok száz gólyafióka pusztul így el – figyelmeztetnek a madarászok. Ötven éve még 15-16 ezer pár fehér gólya fészkelt Magyarországon, ma ennek csupán harmada.
Gólyaparadicsomok
Az elmúlt tíz esztendőben világszerte 37 százalékkal növekedett a fehér gólyaállomány és jelenleg 230 ezer költésre alkalmas párt számlál – adta hírül adatait a Német Természetvédelmi Társaság (NABU).
Mint az adatokból kiderül, gólyákban a leggazdagabb Lengyelország, ahol 52 ezer párt számláltak.
A második helyen Spanyolország áll 33 200, a harmadik helyen Ukrajna 30 ezer párral. A 2004-2005-ben elvégzett számlálással szemben csökkenést csak Dániában észleltek, ahol tíz év alatt a felére, mindössze három párra csökkent a létszám.
Különösen nagy, csaknem 90 százalékos növekedést észleltek viszont, az előző számláláshoz képest a gólyavédők az úgynevezett nyugati populációban, amely Spanyolországon keresztül, Nyugat-Afrikába húz telelni.
Ennek okai közé sorolható, hogy az út mentén kedvező táplálkozási lehetőséget kínálnak a rizsföldek és a szemétlerakók, hogy a Szahel-övezetben jók az áttelelési körülmények, továbbá, hogy újabban mintegy tízezer gólya Spanyolországban tölti a telet.
A kelet- és közép-európai, úgynevezett keleti állomány viszont tíz év alatt csak 26 százalékkal nőtt: Csehországban és Lettországban alig változott a költő párok száma, míg Ukrajnában a növekedés tíz év alatt elérte a 70 százalékot.
Aggasztó a helyzet Üzbegisztánban, a ritka, turkesztáni gólya-alfaj hazájában, ahol felére csökkent a gólyapárok száma, és csupán 745 párt számláltak.
A fehér gólyák veszélyeztetettsége abban a térségben valószínűleg azzal függ össze, hogy a villanyoszlopok tetején raknak fészket, s minthogy ezzel veszélyeztetik az áramellátást, az elektromos művek rendszeresen eltávolítja a fészkeket, holott más megoldást is lehetne találni – mutatott rá a NABU.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.