Vásárlás reciprocitás alapján

Szigorítaná a külföldiek ingatlanvásárlási lehetőségeit Horvátországban a parasztpárt. Erre szerintük az ad okot, hogy nem lenne jó kiárusítani az országot, főleg nem a tengerpartot és a szigeteket. Nyilatkozott a kérdésről már az államfő is, mondván, sürgősen „pontosítani” kell a nemzeti érdekeket, és ha ezek „kiterjednek” a tenger menti javakra, jogszabályokkal kell megvédeni őket. Az ilyen törekvés azonban látszólag ellentétben áll európai uniós csatlakozási szándékunkkal.

A Novi list című rijekai (fiumei) újság figyelmeztetett, hogy Horvátország, ha uniós tagállam akar lenni, semmiképpen sem tilthatja meg a külföldieknek az ingatlanvásárlást az országban, csupán korlátozhatja azt bizonyos időre, persze csak akkor, ha a tárgyalócsapat kivételes ügyességről tesz tanúbizonyságot.

A horvát külügyminisztérium szükséges beleegyezését 6034 külföldi kérte az utóbbi négy évben, és 2150 kapta meg. A horvátországi ingatlanvásárlás iránti legnagyobb érdeklődés magyar, német, osztrák, francia, holland, belga, spanyol és brit részről mutatkozik. A reciprocitás elve alapján csak azoknak az országoknak az állampolgárai kaphatnak vásárlási engedélyt, amelyekben horvátok is szabadon vásárolhatnak ingatlant. Ilyen megállapodása Horvátországnak egyelőre Németországgal, Belgiummal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Hollandiával és Spanyolországgal van, de a reciprocitás elve könnyen kijátszható, ha a külföldiek bejegyeztetnek egy céget Horvátországban, mert annak révén korlátlanul vásárolhatnak.

De a stabilitási és társulási szerződés értelmében a reciprocitás elve is csak a szerződés becikkelyezésétől számított négy éven belül lesz érvényben.

Utána maradnak az eddig is meglévő kivételek: külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet, tengeri javakat, kulturális és történelmi örökséget, valamint ingatlant nemzeti parkokban és nemzetvédelmi szempontból fontos területeken. Az uniós csatlakozási tárgyalásokon esetleg meg lehet hosszabbítani a négyéves határidőt, és növelni a kivételek számát. Az uniós tagországok számára teljesen szabad ingatlanvásárlás ügyes tárgyalásokkal esetleg az Unióba lépéstől számított 15 évig is elodázható, adásvételi szerződések helyett pedig esetleg koncessziós szerződések is köthetők, amire van már példa egyes uniós tagországokban.

Az idén május elsején uniós tagállamokká lett országok közül Málta járt a legjobban, mert a tárgyalásokon elérte, hogy nem kell teljes egészében szabaddá tennie ingatlanpiacát. Lengyelország pedig már a stabilizációs és társulási szerződésbe belefoglalhatta a 12 éves határidőt. E tekintetben a szlovének szénája áll a legroszszabbul, mivel nekik azonnal teljes egészében meg kell nyitniuk ingatlanpiacukat, és a termőföldet is áruba kell bocsátaniuk.