Válságszakácskönyvből főznek a görögök

Az étkezés végén pedig ne felejtsük el összeszedni és eltenni a morzsákat későbbre - sorolja a tippeket egy idén megjelent görög szakácskönyv, amely a háborús évek túlélési módszereiből merítve látja el tanácsokkal a gazdasági válságtól sújtott görögöket.

A középiskolai tanár és történész Eleni Nikolaidou 18 hónapon át tanulmányozta az 1941-44-es náci uralom idején megjelent újságok több mint hatezer beszkennelt részletet, hogy recepteket és túlélési tippeket gyűjtsön. A megszállás éveiben az éhező athéni polgárok új módszereket találtak ki az életben maradásra, amelyhez nagy segítséget nyújtottak a fővárosi lapban naponta megjelenő "túlélési útmutatók".
Az idén megjelent Starvation Recipes (Receptek éhínség idejére) című könyvből eddig kétezer példány fogyott és már a második kiadását éli. Nikolaidou két évvel ezelőtt találkozott a témával, amikor Görögország háborús gazdaságáról készítette diplomáját.
"Az emberek olyan módszereket találtak ki, amelyekkel kijátszhatták a gyomrukat: olyan előételeket készítettek, amelyek éppen, hogy elvették az étvágyat, és addig rágták a falatot, amíg telítettség érzésük lett" - mondta. Mint hozzátette: "Nem volt cukor, ezért a mazsola húsát használták édesítőnek. A kávézóknak nem volt rendes kávéjuk, ezért csicseriborsóból készített főzetet szolgáltak fel helyette". 
Több évtizednyi túlköltekezés után Görögországnak 2009 végétől kellett szembenézni a költségvetési hiánnyal, amelyet súlyos adókkal és az Európai Unió, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége révén igyekezett orvosolni. A KEPKA nevű fogyasztói szervezet szeptemberi felmérése szerint a válság hatására tízből kilenc görög polgárnak jelentősen változtak az élelmiszer vásárlási szokásai: az emberek kevesebbet esznek, visszavettek a hús, és egyéb "extrák" fogyasztásából, és a minőségi élelmiszer márkákról áttértek az olcsóbb megoldásokra. 
Annak ellenére, hogy a jelenlegi állapot nem hasonlítható össze a háborús évek megpróbáltatásaival, Nikolaidou szerint a mostani válságban is megjelentek a hirtelen jött szegénység aggasztó jelei. "Most is vannak gyerekek, akik úgy mennek iskolába, hogy alig ettek valamit. A háborús körülmények sokkal szélsőségesebbek voltak, de ma is vannak olyan emberek, akik, ha kinyitják a konyhaszekrényüket, nem találnak mást csak egy csomag lisztet, és a nagy kérdést, hogy 'mit tudok ebből csinálni?'" - mondta. 
Az olcsó, előre gyártott ételek megvásárlása a legnagyobb hiba, amelyet a költségtudatos fogyasztók elkövethetnek - hangsúlyozta F. T. Bletsas, az Anyu főztje című görög televíziós műsor házigazdája. "A legtöbb ember többet költ, mint amennyi szükséges, és még így is helytelenül táplálkozik" - mondta a 31 esztendős séf, aki Nagy-Britanniában folytatott tanulmányai során sajátította el az élelmiszer takarékosság fortélyait és hazatérve ötvözte azokat a mediterrán étrenddel.
Bletsas szerint a "válság bevásárló lista" alappillérei az olívaolaj, a szardínia, a lencse és a jó minőségű - okosan beosztott - hús. Mint hozzátette: "Soha semmit ne dobj ki: tedd el későbbre, fagyaszd le, süsd meg, hasznosítsd újra, vagy add oda valakinek, akinek nagyobb szüksége van rá!".