USA: a harmadik kampánytéma

Az abortusz nem tartozott az idei amerikai választási harc fő témái közé. Mostanáig. Vasárnaptól ugyanis új front nyílt, a demokraták a George W. Bush által képviselt vallásos jobboldal egyik legérzékenyebb pontját veszik célba. Az elmúlt három évben sok olyasmi történt, amit a liberális polgárjogi és nővédő mozgalmak felháborítónak tartanak. A vasárnapi Menet a nők életéért – akár igaz a szervezők 1,1 millió résztvevőről szóló becslése, akár nem – megmutatta: mennyire erős az ellenállás a hálószobákba és orvosi dossziékba bekukucskáló állami törekvésekkel szemben.

Az Egyesült Államok kormánya három éve nem támogat olyan nemzetközi segélyprogramokat, amelyek keretében a nőket tájékoztatják a fogamzásgátlás modern módszereiről, netán tablettával vagy óvszerrel látják el a rászorulókat. Kizárólag az önmegtartóztatáson alapuló, legtöbbször a vallásos hitre építő programok kapnak költségvetési forrásokat. Az állami finanszírozás elvesztésétől, a keresztény fundamentalisták nyomásától rettegő orvosi egyetemek többsége nem tanítja a diákoknak a művi terhesség-megszakítást. Az iskoláknak kétszer is meg kell gondolniuk, mielőtt a tinédzserek elé tárják a nemi élettel és a fogamzással kapcsolatos tényeket.

Az alkotmányt értelmező kilenctagú legfelső bíróság kényes egyensúlya jelenleg még megakadályozza az abortuszt 1973-ban engedélyező döntés visszavonását. Bush esetleges második periódusa során azonban legalább egy-két lemondás és új kinevezés várható. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mostani elnök nem hajlandó mérsékelt jelölteket állítani, kiszemeltjei mindig a bigott vallási csoportok ajánlásaival érkeznek.

John Ashcroft igazságügy-miniszter azzal kezdte washingtoni működését, hogy letakartatta a minisztérium bejáratánál álló Iustitia-szobor fedetlen keblét. A republikánus többségű törvényhozás által elfogadott egyik új törvény kettős emberölésnek minősíti egy terhes anya életének kioltását. Ezt liberális körökben egy folyamat lehetséges kezdetének tartják.

A stratégák sokáig vitatták, érdemes-e a választási kampány két nagy kérdése, a gazdaság és az iraki háború mellé beemelni új, ideológiát hordozó témákat. Amikor Bush hátrányban látszott lenni, a republikánusok előszeretettel hozták szóba a melegeknek „a család szentségét fenyegető” házasságát.

Most, hogy a gazdaság erőre kap, és a Fehér Ház látszólag szilárdan uralja a háborús tematikát, a liberális körök néznek új lehetőségek után. Ebből a szempontból a legjobbkor érkezett a Menet a nők életéért, és az ellenzék meg is próbálja kiaknázni a helyzetet. Hillary Clintonnal az élen szinte az összes demokrata „honanya” kivonult a tüntetőkkel.

Az amerikaiak többsége valamilyen formában elfogadhatónak tartja az abortuszt, csak egy harcos kisebbség követeli annak teljes tiltását. A kérdés annyira kényes, hogy Bush eddig jobbnak látta kerülni az egyértelmű véleménynyilvánítást. John Kerry esélyeit növeli, ha az abortusztilalom fenyegető rémképe új választói rétegeket aktivizál. A katolikus elnökjelöltnek másrészt komoly ellenkezéssel kell számolnia saját egyháza részéről. A hét végén egy vatikáni bíboros az abortuszt támogató politikusok esetében kilátásba helyezte a gyónás és áldozás megtagadását. Kerry ennek ellenére támogatásáról biztosította a demonstrációt – majd szokása szerint elment a misére.