Űrszemét: a kozmikus melléktermék

A légkörbe való visszatérésekor nagyobbrészt elég, de lesznek elemei, amelyek a földre zuhannak.
Űrszemétnek nevezünk minden olyan mesterséges eredetű tárgyat, amely az űrben kering, nem hasznosítható és nem hozható működőképes állapotba. Az űrszemét főként a már nem használt mesterséges holdakból és elemeikből keletkezik. Ide tartoznak még a rakétadarabok, a nukleáris üzemanyag-maradványok, égésianyag-részecskék, festékdarabkák, porszemek. Jelenleg mintegy 200 ezer egy centiméternél kisebb és 500 ezer ennél nagyobb szemétnek minősülő tárgy kering a Föld körül, nagyságuk a milliméteres festéktörmeléktől a busznyi méretű űrhajódarabokig terjed.

A világűrben mozgó hulladékok nagy veszélyt jelentenek a Föld körül keringő objektumokra (műholdak, űrállomások), hiszen egy esetleges ütközéskor a becsapódás sebessége elérheti 36 ezer km/órát is. Az űrszemetek mozgásának nyomon követésével jobbára elkerülhetők az ütközéses katasztrófák, a világűrben mozgó objektumok azonban állandó veszélynek vannak kitéve. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját eddig tízszer kényszerültek módosítani, hogy elkerüljenek egy-egy száguldó űrszeméttel való ütközést. Legutóbb, 2011. június 28-án azonban már csak arra volt idő, hogy az űrhajósok a visszatérési egységekbe meneküljenek az űrállomás mellett veszélyes közelségben, mindössze 250 méterrel elhaladó űrszemét elől.

Példák az űrhulladékok megsemmisülésére, illetve megsemmisítésükre:
1979. július 11-én a Skylab űrállomás darabokra törve becsapódott az Indiai-óceánba és Ausztrália délnyugati részébe.
2001. március 23-án a légkörbe visszairányított 140 tonnás Mir űrállomás nagy része a Csendes-óceán felett elégett, míg harminc tonnányi törmeléke az Új-Zéland és Chile közötti egymillió négyzetkilométeres térségben az óceánba hullott.

2003. február 1-jén a tervezett leszállás előtt 16 perccel Texas állam fölött felrobbant és darabokra hullott a Columbia űrrepülőgép. Tragédiáját az okozta, hogy a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy levált darabja nekiütközött az űrhajó baloldali szárnyának, és 40 cm-es lyukat vágott a hővédő pajzsán.

2007 januárjában Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját. Ez volt az űrkorszak ötven évének a legtöbb űrszemetet a világűrbe juttató eseménye. A kísérlet következtében az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább 20 évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.

2008 februárjában George Bush amerikai elnök döntésére a haditengerészet egyik cirkálójáról kilőtt rakétával semmisítettek meg egy meghibásodott kémműholdat, amely több mint fél tonna mérgező anyaggal, hidrazinnal tartott a Föld felé.
"Emlékezetes" űrszemetek:
2010-ben a kaliforniai műemlékvédelmi bizottság történelmi műemlékké nyilvánította az első Földön kívüli történelmi emléket, az Apollo 11 missziója során a Holdon hagyott űrszemetet. A 106 védelem alá eső tárgy között szerepel többek között a Neil Armstrong és Edwin Buzz Aldrin által kitűzött amerikai zászló, a holdkomp darabjai, egy holdrengést vizsgáló műszer és az űrhajósok holdjáró cipője is.