Új misszióba kezd a Curiosity a Marson

Minden korábbinál nagyobb magaslat felé vette az irányt a marsjáró, az új célpont egy 2,5 kilométer távolságra lévő hegygerinc, amelyet a vas-oxid ásványban gazdag vörösvasérc (hematit) borít. A szonda feladata a gerinc agyagban gazdag kőzetrétegének feltárása. A Gale-kráter fölé 5 kilométerrel magasodó, Aeolis-hegy (Mount Sharp) alsó részén a Curiosity olyan ősi, vízben gazdag környezetre utaló bizonyítékok után kutat, melyek ellentétben állnak a mai Mars felszínén uralkodó kemény, száraz körülményekkel. „Egyre magasabban fekvő és fiatalabb rétegeket érünk. Négy évnyi, a hegy közelében és a hegyen végzett kutatás után is nagy esélyünk van arra, hogy meglepetések érjenek minket” – mondta Ashwin Vasavada, a NASA Curiosity-projektjének kutatója.  A legutóbbi, 14. fúrása alkalmával a Curiosity egy 180 méter vastag geológiai rétegből, egy hajdani tómeder sárrétegeinek lerakódásaiból álló Murray-formációból vett mintákat. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"249327","attributes":{"alt":"Négy éve küldték a Marsra","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"330","title":"Négy éve küldték a Marsra","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A marsjáró 2012-ben landolt az Aeolis-hegy közelében. A hegy lábát 2014-ben érte el, miután bizonyítékot talált a környező síkságon arra, hogy az ősi Mars tavaiban olyan körülmények uralkodtak, amelyek kedvezőek lehettek mikrobák számára – ha valaha létezett élet a vörös bolygón.A Curiosity csaknem 900 kilogrammjával és 3 x 2,8 méteres méreteivel a legnagyobb mobil kutatórobot, amelyet eddig a Marsra küldtek. Misszióját eredetileg csak két évre tervezték, a marsjáró azonban már több mint négy éve járja a bolygót. Ottléte óta több mint 180 ezer fotót küldött a Földre. A NASA nyáron határozott arról, hogy másodszor is meghosszabbítja a Curiosity misszióját.