Tűzpiros neonszív a Hradzsin felett

A műalkotás kétmillió koronába kerültČTK-felvételPrága. Hatalmas, mintegy 15 méteres, tűzpiros neonszív fénylik tegnap este óta a cseh királyok, illetve államfők ősi székhelye, a prágai Hradzsin felett. A „műalkotás”, amelyet maga Václav Havel államfő helyezett üzembe az 1989 novemberi „bársonyos forradalom” 13. évfordulója alkalmával, három hónapig, Havel elnöki megbízatásának lejártáig, fog egyfajta újkori betlehemi csillagként és turistacsalogatóként fényleni a Moldva-parti metropolis felett.

Jiří David, az alkotás szerzője, azonban határozottan elutasítja azt a feltevést, hogy a világszerte ismert „Haveli szívről” lenne szó, vagy hogy az alkotás összefüggésben lenne a rendszerváltással, illetve a közelgő NATO-csúcstalálkozóval. „A szív arra szeretne emlékeztetni mindenkit, hogy a mai gyakorlatias és túltechnizált világunkban is érdemes elgondolkodni a szeretet, az érzések és a megértés értékéről” – nyilatkozta David.

Az ismert cseh művészembernek nem ez az első, sokkoló hatású műve a száztornyú Prágában. Tavaly nyáron a két világháború közötti csehszlovák parlament, a ma eredeti funkciójához visszatért Rudolfinum koncertterem Moldva-parti épületének tetején – egyébként éppen átellenben a Hradzsinnal és közel a nevezetes Óvárosi térhez – készített egy szintén monumentális kék neon töviskoszorút, amely Jézus Krisztus, és általa az egész emberiség szenvedéseire kívánta emlékeztetni az embereket. David elmondta, hogy még egy harmadik projektuma is van, de konkrétumokat egyelőre nem árult el. Csak annyit mondott, hogy az is valamelyik ismert prágai történelmi helyen lesz elkészítve, s az eddigi két művel mintegy háromszöget fog alkotni. Prágában úgy hírlik, hogy az ősrégi Višehradról lehet szó...

David, aki a Tvrdohlaví művészeti csoport tagja, nem titkolja, hogy tervei megvalósításához eszmei segítséget kapott Haveltől, aki mindig is pártolta a művészeket. A tűzpiros neonszív mintegy kétmillió koronába került, s a pénzt a támogatók adták össze. „Nehezen ment, mert sokan túlzottan politikafüggőnek találták hradzsini tervemet, s ezért nem akartak pénzt adni. A következő három hónapban felhasználandó villanyáramot pedig az állam fizeti” – jegyezte meg a művész. A nagyközönségnek pedig újabb lehetősége nyílik arról vitatkozni, hogy művészetről, giccsről, vagy feltűnési viszketegségről van-e szó, s illik-e vagy sem ilyen terveket a éppen a történelmi Prágában megvalósítani.