<p>A hét hónappal ezelőtti brutális földrengést követő szökőár több szempontból is megváltoztatta Japán helyzetét a planétán, a szigetcsoport egyebek közt szó szerint 5 méterrel közelebb került Észak-Amerikához - írta a Globalpost című hírportál.</p>
Többen házasodnak Japánban a cunami óta
Jóllehet mindez drámai, mégsem ez volt az egyetlen szeizmikus változás, ami Japánt érintette: az üzleti gyakorlattól a mindennapi szokásokon át, a társadalmi folyamatoktól az értékrendig minden új formát öltött a március 11-i, 9-es erősségű cunamit követően. Sokan egy újonnan ébredő szemlélet megjelenéséről beszélnek a korábban különösen pragmatikusként ismert országban. "Ez egy új Japán létrehozása lehet" - mondta az őt befogadó országról egy tokiói építész, Mark Dytham.
"Az átlagos japán ember - különösen a fiatalabb generációkhoz tartozó - olyan oldalát fedezte fel önmagának, amiről korábban nem is tudott" - magyarázta Mariko Fujiwara, aki tanácsadóként dolgozik a Hakuhodo Institute of Life and Living tokiói piackutató cégnél. A vállalat nemrég közzétett felmérésében rámutatott, hogy a földrengést "a személyes felelősség érzésének" illetve a "társadalomhoz való hozzájárulás vágyának" erősödése követte: ezek az értékek a természeti katasztrófa előtt alacsonyabbak voltak a megkérdezettek körében.
A tanácsadó kiemelte: a japán társadalmat korábban egy viszonylag önelégült középosztály alkotta, amely korántsem volt szolidáris, és amely nyugati partereinél is kevesebb időt és pénzt fordított a civil társadalomra, illetve jótékonykodásra. Mára azonban az önkéntesség divattá vált.
A 34 éves River Furuta rögtön a katasztrófa után önkéntes munkába kezdett, most pedig a Hands on Tokyo elnevezésű, földrengés-károsultakat megsegítő szervezet programmenedzsereként tevékenykedik. "Elég egyszer ellátogatni Tohokuba, hogy igazán megértsük, milyen súlyos károkat hagyott maga után a szökőár. Két napnyi önkéntesség után hazatérve alig vártam, hogy visszamehessek újra segíteni" - tette hozzá az aktivista.
Furuta szerint a fiatalabb generáció ma már jobban takarékoskodik az energiáival, valamint megtanulta az emberi kapcsolatok - a család, a batárok, és a kollégák - értékét, és hogy amire egyedül nem képes az ember, arra csapatban igen. "A szerencsétlenség egyben katalizátor volt, kihívást intézve mindannyiunk prioritásaihoz és értékrendjéhez" - tette hozzá.
Erre utal többek között, hogy a cunami után megugrott a vallási intézmények látogatottsága illetve a házasságkötések száma: előbbit a Tokió körüli templomok és szentélyek, utóbbit egy párkereső ügynökség adatai támasztják alá, miszerint április vége óta a szokásosnál 30 százalékkal nagyobb náluk az érdeklődés.
Igaz ugyanakkor, hogy az anyagiasság sem tűnt el teljesen: a földrengést követő "önmegtartóztatás" időszaka után ismét megnőtt a luxustermékek vásárlása, így többek között a pezsgők eladása, valamint - a világ többi részéhez hasonlóan - itt is megugrott az arany felvásárlásának mértéke.
A márciusi természeti katasztrófa a munkavállalási szokásokra is nagy hatással volt, egyre többen vállalnak ugyanis otthonról végezhető távmunkát. A Japán legnagyobb telekommunikációs vállalatának számító NTT jelezte, hogy tavasz óta ötszörösére nőtt az otthonról végezhető munkák iránt érdeklődők száma.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.