Tényleg istennek képzelte magát

Ugyan számos történeti forrás számol be arról, hogy Caligula császár (37-41), aki többek között saját lovát nevezte ki konzulnak, vérfertőzésben élt nővérével és előszeretettel bámulta az általa meggyilkoltak haldoklását – őrültségében milyen botrányos dolgokat művelt, régészeti bizonyítékok ezekre mindmostanáig nem kerültek elő. Ezért manapság egyre divatosabbá vált az a kutatói nézet, hogy Caligula meg nem értett, excentrikus uralkodó volt, s tetteit nem gonoszság, s nem is betegség irányította. Egyszerűen csak más volt, mint kora, s a történetírók ezért festették le őrültnek.

Azokat a feljegyzéseket, amelyek arról számoltak be, hogy a császár a végén már istennek képzelte magát, egyszerűen kortárs túlzásként vagy a politikai ellenlábasok gonoszkodásaként és nem történeti tényként fogták fel. Arra hivatkoztak többek között, hogy Caligula csak tréfált, amikor a lovát konzullá tette meg, de a kortársak nem értettek a viccet. Suetonius beszámolóját arról, hogy a császár a rómaiak által rendkívül tisztelt Pollux és Castor Templomot beépíttette a palotájába, fantáziálásnak, írói túlzásnak nevezték. Ám most kiderült, hogy nem volt igazuk. A római Forum Romanum feltárása során olyasmire bukkantak régészek, amelyek újabb adalékkal szolgálnak Caligula személyiségzavarához, ahhoz, hogy valóban istennek képzelte magát, s a történeti források nem túloztak.

Az Oxford és a Stanford Egyetem brit-amerikai kutatócsoportja Caligula palotáját tárja fel. Az idei ásatás során kiderült, hogy az épületet összekötötték, illetve egészen pontosan a Castor és Pollux Templomot beépítették a palotába. Darius Arya, az Amerikai Római Intézet igazgatója elmondta, hogy a palota alaprajza, a vízvezetéki rendszer és az egykori utak kiépítése jól mutatja, hogy a palota építése során a templom tulajdonképpen a palota előcsarnokává vált. Eredetileg egy utca húzódott a templom és a palota között. Ezt azonban Caligula megszüntette. Utóda, Claudius azonban uralomra jutása után rögtön visszaállíttatta az eredeti állapotot.

Suetonius, hogy Caligula furcsa dolgait példával igazolja, mintegy 70 évvel Caligula meggyilkolása után – leírta, hogy a császár a Castor és Pollux Templomot saját palotája előcsarnokává építtette be, s magát ott istenként imádatta. Most minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a történetíró igazat írt. „A rómaiak úgy vélték, ha egy uralkodó meghal, a lelke istenné válik. Caligula úgy látszik, nem akarta kivárni saját halálát” – nyilatkozta Arya. – Azzal, hogy a templomot saját székhelye részévé tette, egyértelműen azt üzente a népnek: isten vagyok, itt a földön. A fickó valóban dilis volt.”

Mindazonáltal csak saját maga hitte el, hogy isten lenne. A rómaiak egyre jobban gyűlölték. Caligula, valódi nevén Gaius Caesar Augustus Germanicus, gyermekkorát apja hadjáratai során katonai táborokban töltötte. Lábán kis katonacsizmát, caligát viselt, innen kapta ragadványnevét. Mikor hatalomra került, a rómaiak még elfogadták uralkodójuknak. Az őrültség fokozatosan uralkodott el rajta, míg végül saját testőrei meg nem gyilkolták.