Takarékosság

Minthogy a pénznek olyan nagy fontossága van életünkben, szükséges jól ismernünk azokat a módokat is, amelyekkel leköthetjük a magunk számára. Mert nagyon könnyen el szokott pártolni, azért tudni kell vele bánni. Nos, tehát a pénzmegtartás tudományának ez a foglalatja: Takarékosság!

Égi zeneként hangozzék szüntelen füledbe és halljad minden pillanatodban. Ne gondold, hogy csak a pénzre vonatkozik ez. Igaz, hogy legelső és legfőbb teendőd takarékoskodni a pénzzel, mert csak úgy számítsz ezen a világon, ha pénzed van és úgy élsz emberi módon, ha életszükségleteidet pénzzel elláthatod. De ezenkívül még sok egyébben is gyakorolhatod a takarékosság erényét. Légy takarékos az időben, a munkában, az egészségben; takarékoskodj a barátságoddal, a jóságoddal és más egyebekkel.

Minden jó munkából, a takarékosságból és az erőkifejtésből származik. Akik takarékosan élnek, azoknak nemes a szívük, elégedett a lelkük. De a pazarlók, az időt, pénzt, életet elpocsékolók a föld terhei, s mikor kidőlnek a sorból, nem marad utánuk üresség. Mily gazdag az, aki mindenben takarékos! Függetlenül él, nem lekötelezettje senkinek, mert adóssága nincs. Telik mindenre, jót tehet, apró örömeit kielégítheti, jövedelmét bölcsen beoszthatja.

A takarékosság első szabálya tehát nem egyéb, mint egy kis bölcs önmegtartóztatás, és okos lemondás. De ez nem súlyos áldozat annak, aki nyitott szemmel látja a világot, mert tudja, hogy a lemondás, az önmegtagadás olyan befektetés, amely később dús kamatot hoz neki.

A pazarlás, a rossz beosztás a legtöbb baj forrása. Tékozlók vagyunk tisztelt embertársak a legnagyobb mértékben! Repül a pénz úrtól, szegénytől egyaránt, s a pazarlás megrontja a világot. A baj még növekszik azzal, hogy a gyermekek nézői, látói a nagyok könynyelműségének. Akárhány munkás van, aki egész héten izzad, fárad, s vasárnap az utolsó fillérig elveri, amit keresett. Ezek bizony nemigen nevelő hatásúak az ifjúságra nézve. De találhattok példát ám arra is, hogy egyszerű emberek szerény jövedelmükből szépen megélnek, és még meg is takarítanak valamit.

Minden erőnél nagyobb, minden hatalomnál hatalmasabb a takarékosság. Aki erre reászokik, áll rendületlenül, mint szikla, és nem labdája a sors szeszélyeinek. Tud dolgozni, tud lemondani, tehát megél minden körülmények között. A kedélye derült, a világról való nézete nyugodt, mert ő egész világot alkot a maga számára. De hány ember van, aki csodás erővel rendelkezik arra nézve, hogy pénzt szerezzen, jó munkás, kitartó is tud lenni, szerencséje is van, csak úgy dől hozzá a pénz, és még sincs neki soha egy fölösleges fillérje, mert nem tud takarékoskodni. Aki kezdetben nem szokta meg, nem nevelte magát a takarékosságra, annak bizony elolvad a pénz a keze közt, nem takarít meg abból semmit.

Gyakran vizsgáljuk meg kiadásaink és bevételeink rovatát. Ha a jegyzeteimben azt látom, hogy bizonyos nélkülözhető dolgokra gyakran adok pénzt, szóljak így: ezt a kiadást ezután megszüntetem, vagy legalább felére szállítom! Nagyon régen rájöttek már az emberek arra, hogy fillérekből lesz a forint, de az a baj, hogy nemigen szeretnek gondolkozni. Valamint a fű növését nem figyelik meg, úgy a krajcár növekedését sem látja senki.

A takarékosság hathatós előmozdítói a takarékpénztárak. Az újabb kor szülötte ez az intézmény s nagyon gyorsan elterjedt az egész világon, legyetek hűséges barátai. A takarékpénztárnak ikertestvére az életbiztosítás. Nagyszerűen fejleszti az emberben a fillérek iránti tiszteletet. Bár minden házban szokássá válnék biztosítani a családtagok életét. Mikor megszületik a kisded, apja megy az életbiztosító intézetbe, számot vet magával, hogy mennyi az az összeg, amit havonként nélkülözhet. Ha nem több négy koronánál, amit elszakíthat magától, már ezzel a csekély havi fizetéssel a gyermeknek kétezer koronát biztosított, amit kifizetnek akkor, mikor a gyermek nagykorú lesz.

Uram, ne vigy a kísértésbe! Sehol sem lehet jobban alkalmazni ezt az imádságot, mint a takarékosságnál. Ezer és ezer akadálya van, s valamennyi mind csábító.

Őrizkedjünk az úrhatnámságtól. Az adósságcsinálástól. Légy előrelátó, gondolj a holnapra! Ebből indul ki a takarékosság, de a műveltség is. Mert ostoba és műveletlen az, aki nem törődik a jövővel.

A szükségtelen dolgok beszerzése is nagy átka némely embernek. Bizonyos körökben dühöng a részletre való vásárlás. Itt is eszünkbe jusson az ima parancsa: „Ne vigy minket a kísértetbe!” Ne bocsátkozz az előnyösnek látszó vásárlásba, bármily csábítóan kínálják is az árut. Tűzd ki elvül, hogy készpénzen veszed, amire szükséged van. ĺgy mindig tisztán áll a számadásod s megtarthatod a legfontosabb elvet: Sohasem szabad többet költeni, mint amennyi a jövedelmünk. A takarékosság végcéljáról akarok még szólni. A pénzszerzés és takarékosság csakis nemes irányú lehet. Ha valaki fösvény és zsugori és csak azért takarékoskodik, hogy a pénz csengésében gyönyörködhessék, szánandó alakká lesz a nemes gondolkodású emberek előtt. Aki derék, aki a hivatását emberül betölteni akarja, igazodjék a példák után. A pénz teljesítse nemes hivatását, csak hadd szerezzen örömet és támogassunk megtakarított filléreinkkel minden jó ügyet.

(Az élet könyve az ifjuság és a nép számára, 1912)