Széleskörű együttműködéssel

Amitől a növényvédelmi szakemberek és a kukorica termesztői pár évvel ezelőtt még csak tartottak, mára tényleges és komoly veszéllyé vált. A mediterrán térségbe behurcolt és a kontinensen fokozatosan északra nyomuló amerikai kukoricabogár kártétele az elmúlt esztendőben már komoly károkat okozott nálunk is a termesztőknek. Ráadásul a károsító életmódja miatt az ellene való védekezés is korlátozott, gyakorlatilag csak a vetésváltás, vagyis a kukorica monokultúrás termesztésének felszámolása kecsegtet sikerrel.

Ugyanakkor nemcsak ez az egyedüli veszélyes károsítója a napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bíró, és az energianövények iránti megnövekedett kereslet nyomán fokozottabban keresett, növekvő területen termesztett növénynek. A kukoricamoly, bár nem olyan látványos károsodást okoz, másodlagos kártétele a megrágott növényi részeken utat nyit a különböző gombás és egyéb fertőzéseknek, s ezáltal még nagyobb károk előidézője lehet. Napjainkban, amikor a takarmányok mikotoxin-tartalmát immár szigorú előírások szabályozzák, a kártevők elleni védekezés már nemcsak a növényállomány védelmét szolgálja, hanem a belőle készülő takarmány vagy egyéb termény esetleges fertőzöttségének megelőzése érdekében az eladhatóság miatt is rendkívül fontossá válik.

Az említett problémákra keresi a megoldást az a munkacsoport, amely az F&N Agro Slovensko Kft. szervezésében a téma elismert hazai szakértőit, gyakorlati, növényvédelmi, tudományos és ellenőrzési szakembereit tömöríti. A legutóbbi, sorrendben harmadik verebélyi összejövetelükön Emil Krajčí, az F&N Agro vezetője hangsúlyozta, hogy a termesztők jelzései és igényei alapján a kukoricatermesztésben fellépő gondokra a téma átfogó elemzése és a meglévő sokrétű szakmai tapasztalatok koncentrált összegzése alapján kell keresni a megoldást. Munkatársa, Kántor Zoltán úgy vélte, ki kell alakítani egy olyan komplex növényvédelmi eljárást, amely határozott és hatékony módszereket alkalmazva képes megvédeni a kukoricát a veszélyes károsítóktól. Ehhez olyan szakemberek tapasztalatait és ismereteit is ki tudják majd használni, mint Ján Tancík, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára, aki már szülőföldjén, a Vajdaságban is a kukorica növényvédelmi kérdéseivel foglalkozott. Megfigyeléseinek eredményeit, tudományos és gyakorlati tapasztalatait jól kamatoztathatja a munkacsoportban. A károsítók rajzásának színcsapdás előrejelzését például a csoportban résztvevő gyakorló agronómusok is kedvezően értékelték.

A munkacsoportnak nem csak elméleti és tudományos szakemberek, hanem gyakorló agronómusok és növényvédelmisek is a tagjai. Németh József a vásárúti szövetkezet agronómusa, Pém Bálint pedig a csallóközaranyosi szövetkezetből a konkrét termelői tapasztalatokat vetették fel, s elsősorban a növényvédelem gyakorlati kérdéseinek gazdasági vonatkozásaira hívták fel a figyelmet. A csoport tagja még Perkátai József a felsőpatonyi szövetkezetből. Jozef Šimončič a legújabb permetezőgépek alkalmazásának tapasztalatairól beszélt, és arról tájékoztatott, hogy a modern túlnyomással működő permetezőknél, amelyek 160 km/órás légsebességgel szórják szét a hatóanyagot, nagyon fontos a permetlé vízmennyiségének pontos meghatározása. Tapasztalatai szerint ugyanis az alacsony vízmennyiség meglehetősen negatívan befolyásolja a permetlével való lefedettséget, ugyanakkor a gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy a szolgáltatást végző permetező cég például kevesebb vízmennyiséggel, olcsóbb áron kínálja a munka elvégzését. Mária Krasnohorská, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Minősítő Intézet munkatársa a kukorica növényvédelmére felhasználható engedélyezett készítményekről szólva megállapította, hogy a károsítók elleni vegyszeres növényvédelemben a károsítási küszöb rendkívül változó, ezért a különböző készítmények felhasználása is egyedi elbírálást igényel. Felhívta a figyelmet, hogy a védekezésre csak a jegyzékbe vett és engedélyezett szerek alkalmazhatók. A készítmények közül most indították meg a Fury 10 EW és a Talstar 10 EC nevű készítmények szántóföldi kísérletekben való tesztelését a kukorica károsítói elleni védekezés alkalmasságának vizsgálatára.

Nyilvánvaló, hogy a kukorica növényvédelmében jelentkező új problémákra a szakmának mindenképpen reagálnia kell, a kérdések megoldása új szemléletet, más hozzáállást követel meg nemcsak az elméleti szakemberektől, hanem a gyakorló mezőgazdászoktól is. Az FN Agro által létrehozott munkacsoport ezt az új szemléletet követi, lévén az idevonatkozó legfontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat összegezve megpróbál kialakítani egy működőképes, gyakorlatban alkalmazható és hatékony eljárást a kukorica védelmére. (sz)