Szándékolt elméletek a csángók román eredetéről

A moldvai katolikus egyház vezetősége továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ottani csángók igényét, hogy magyar nyelven hallgathassanak misét, és magyarul énekelhessék egyházi énekeiket – állapította meg Varga Andrea történész, aki a múlt hét végén részt vett egy kétnapos konferencián, amelyet Bákóban rendezett a Román Országos Levéltár és a Román Levéltárosok Országos Szervezete.

Varga Andrea ezzel kapcsolatosan elmondta: az Európa Tanács 1521-es ajánlása – amely felismerte a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – abból indul ki, hogy a csángók római katolikus vallású, nem homogén csoportot alkotnak. A szervezet ajánlása szerint ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű – magyar – római katolikus misék hallgatására, és arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. „Ezeket az ajánlásokat a moldvai római katolikus egyház vezetősége sajátságosan értelmezi, vagyis elfogadhatatlannak tartja, hogy híveinek öt százaléka igényli ezt a lehetőséget“ – mondta a történész.

A konferenciáról tudósítást közölt a Krónika is. Az erdélyi napilap hétfői számában idézte Vilica Munteanut, a Bákó Megyei Levéltár igazgatóját, aki a konferencián emlékeztetett: Bákó megye lakosságának mintegy húsz százaléka római katolikus. A lap tudósításából kiderül, hogy e fórumon egyes román előadók részéről érezhetőek voltak a régi, előítéleteken alapuló beidegződések, de újszerű, tárgyilagos megközelítésű felszólalásokat is lehetett hallani.

Az előbbire volt példa Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üdvözlete, amely szerint a bákói rendezvényen az előadók a csángók román eredetét hivatottak bizonyítani. A prefektus a demokrácia megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat.

A későbbi előadások között azonban több olyan is akadt – olvasható a lapban –, amely némiképp elütött a csángók román eredetéről szóló hivatalos tézistől. Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató előadásából például kiviláglott: az évszázadok során egymást váltogatták azok az időszakok, amikor a moldvai katolikusok az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Silviu Vacaru a Iasi-i Xenopol történeti intézet kutatója pedig arról beszélt, mennyire rossz, ha a kutatók a kizárólag román vagy kizárólag magyar eredet mellé keresik a bizonyítékokat.

A Varga Andrea előadásához kapcsolódó hozzászólásokból olykor érzelmi indulatok is feltörtek – írja a Krónika tudósítója. A budapesti történész azáltal gerjesztett vitát, hogy a moldvai ferences iskolákról szóló előadásában megemlítette: elsősorban a román anyanyelvűek sorából verbuválták a csángók papjait. Ideges reakciót váltott ki a csángó oktatási program vezetőjének, Hegyeli Attilának hozzászólása is. Hegyeli egy 1938-as rendeletet olvasott fel, amelyben egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendeli, hogy szigorúan megbüntetik azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek.

Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezetének elnöke kijelentette: a hatóságok nagy hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. „Ha a moldvai katolikusok 95 százaléka román, hogy engedhetik meg egyesek maguknak, hogy magyar iskolákat alapítsanak?“ – tette fel a retorikus kérdést. Lacatusu, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja.