Az ásatási hely, ahol Zahi Havasz egyiptomi régész és csapata ősi koporsók, műtárgyak és koponyák tárházát tárta fel egy hatalmas nekropoliszban
Szakkara felfedte újabb titkát
Több mint félszáz szarkofágot és egy több mint 2500 éves halotti templomot fedeztek fel a szakkarai nekropoliszban, amely már tavaly is szenzációs felfedezésekkel lepte meg a tudósokat – jelentette be a múlt héten az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.
Az újonnan felfedezett 52 koporsót 10-12 méter mély sírgödrökben találták a Kairótól délre, a híres ötezer éves lépcsős Dzsószer-piramis lábánál fekvő ősi temetőben, ahol több mint 100 érintetlen szarkofág és sok istenszobor feltárásával a 2020-as esztendő legjelentősebb régészeti felfedezését tették tavaly.
Az újonnan talált szarkofágok az Újbirodalom idejéből (i. e. 1550–1070) származnak.
A most megtalált halotti templomot Nerit királynő, II. Teti, az óbirodalmi hatodik dinasztia első fáraójának felesége tiszteletére építették – közölte Zahi Havasz híres egyiptomi ókorkutató, a feltárást végző egyiptomi régészcsoport vezetője. A templomnál rábukkantak három téglalerakatra is.
Találtak egy négy méter hosszú és egy méter széles papiruszt is a tulajdonos nevével és szövegekkel a halottakat az alvilágban útba igazító Holtak könyvéből. Felszínre kerültek szobrok, sztélék, játékszerek, fából készült csónakok és halotti maszkok is az Újbirodalom korából. Zahi Havasz szerint ez az első eset, hogy 3000 évesnél régebbi koporsókat tártak fel Szakkarában, és a felfedezés új információkkal szolgál a térség történetéről az Újbirodalom idején.
Az egyiptomi hatóságok már a 2020-as év felfedezésének bejelentésekor hangoztatták, hogy Szakkara még távolról sem fedte fel minden titkát. A régészek egyebek közt egy nagy koporsógyártó műhely felfedezését remélik a közeljövőben.
A műemlékvédelmi minisztérium szerint eddig csak egy százalékát tárták fel Szakkara kincseinek.
Tavaly egy 11 méter mély aknában találtak több koporsót. „A szakkarai ásatáson színes fakoporsók csodálatos gyűjteménye került elő, és annak ellenére, hogy 2500 évesek, a felirataik még mindig jó állapotban vannak” – mondta akkor Mosztafa Vazíri, az egyiptomi Régészeti Tanács főtitkára.
Az összes megtalált szarkofág teljesen zárt, tehát érintetlen volt, és azt sugallták, hogy az eltemetésük óta nem nyitották fel őket. A friss leleteket egy hevenyészett tárlaton mutatták be a világsajtónak a Dzsószer-piramis lábánál, ahol a meghívottak jelenlétében nyitottak fel egy koporsót, a benne talált múmiát pedig egy mobil röntgenkészülékkel át is világították.
Az egyiptomi tisztviselők közben arra törekednek, hogy országszerte népszerűsítsék a régészeti felfedezéseket, hogy a világjárványt követően visszacsábítsák a turistákat az országba. A szakkarai leleteket a három legjelentősebb egyiptomi múzeumban fogják közszemlére tenni a nagyközönség számára, köztük a gízai piramisok mellett épülő és jövőre átadandó Egyiptomi Nagymúzeumban. (MTI, liner)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.