Szabadnapok: Szlovákia a közép-európai csúcstartó

A sok ünnepnap nem tesz jót a gazdaságnak, állítják a közgazdászok, az alkalmazottak viszont ennek ellenére minden otthon töltött hétköznapnak örülnek. Szabadnapból pedig nálunk akad bőven. Szlovákiában van a legtöbb munkaszüneti nap Közép-Európában.
2009-ben még 10 alkalommal maradunk otthon hétközben, a tizenegyedik szabadnap - Újév - már mögöttünk van.

Szlovákiában öt államünnep és tíz egyéb munkaszüneti nap van, ezek nagy része az alkalmazottak legnagyobb örömére minden évben hétköznapra esik. A munkaszüneti napok szerkezete ugyanakkor olyan, hogy minden évben elesünk 3-6 szabadnaptól, mert nincs olyan esztendő, hogy mind a 15 ünnep a munkahét valamelyik napjára essen. Az elvileg 15 szabadnappal csúcstartók vagyunk a térségben. Összehasonlításként: 2008-ban hat nappal kevesebbet dolgoztunk, mint a lengyelek, öttel kevesebbet, mint a magyarországi munkavállalók és hárommal kevesebbet, mint a csehek és az osztrákok.
Vállalkozók egy csoportja 2005-ben azt tanácsolta a parlamentnek, szüntessenek meg négy munkaszüneti napot - ők akkor május 1-jét és 8-át, valamint szeptember 15-ét és november 17-ét javasolták. Indítványukat egyetlen politikai párt sem tette magáévá, mert attól féltek, hogy egy ilyen módosítást nem néznének jó szemmel a választópolgárok többségét kitevő alkalmazottak. A vállalkozók szerint a sok munkaszüneti nap rontja országunk pozícióit a globális gazdasági versenyben, ezzel egyetért a közgazdászok nagy része is. A pénzügyminisztérium 2003-as kimutatása szerint egy munkanap - akkori árakon számítva - 110 és 160 millió euró (3,3 és 4,8 milliárd korona) kiesést jelent a nemzetgazdaságnak. Szlovákia GDP-je 2003-ban 1162 milliárd korona volt, ez 38,561 milliárd euró. Ha egy munkaszüneti nap sem lenne a hétvégéken kívül, akkor ezek szerint nagyjából 5 százalékkal lehetne magasabb az ország összterméke. Gazdasági elemzők szerint viszont nem lehet egyértelműen meghatározni, milyen hatással van egy-egy szabadnap a gazdaságra. Marek Gábriš, a ČSOB szakértője rámutat: az ilyen számítások készítésekor azt is figyelembe kell venni, melyik szabadnap milyen időszakra esik -ugyanis nem minden évszakban egyforma az egyes ágazatok termelése. Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, a szabadnapoknak pozitív hatása is lehet a gazdaságra: a dolgozók jobban kipihenhetik magukat, és nagyobb teljesítményt nyújthatnak a munkanapokon, illetve a szabadnapokon történő regenerációnak köszönhetően kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek - így még nagyobb kiesést okozva vállalatuknak s azon keresztül a nemzetgazdaságnak. Nyáron nincs pluszszünet
Rossz hír a nyári szabadságukat a szabadnapokhoz ütemezők számára, hogy az államünnepek és munkaszüneti napok közül idén mindkét nyári szabadnap hétvégére esik - Cirill és Metód ünnepe (július 5.) vasárnap, míg a szlovák nemzeti felkelés évfordulója (augusztus 29.) pedig szombaton lesz. Szeptemberben viszont kétszer is keddre esik a munkaszüneti nap (szeptember 1. és szeptember 15.). A két májusi ünnepnap a hétvégéhez simul: a munka ünnepe (május 1.) és a fasizmus feletti győzelem napja (május 8.) is péntekre esik, így kétszer egymás után hosszú hétvégénk lesz.
Magyarországon ha az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, hétfőn, illetve pénteken szabadnapot iktatnak közbe, amelyet az előtte vagy utána következő szombaton kell ledolgozni - így a hétvége és az államünnep között nem kell egy napra munkába menni. 2009-ben január 2-a és augusztus 21-e lesz így ledolgozandó szabadnap (mindkét esetben péntek). Ha mi hasonló módon kívánjuk meghosszabbítani hétvégénket, ehhez szabadságot kell kivennünk.
Kevesebbet lóghatnak
a szomszédok Mint már írtuk, a velünk szomszédos országokban kevesebb szabadnapnak örülhetnek az alkalmazottak. Magyarországon például csak három nemzeti ünnep van - március 15., augusztus 20. és október 23. -, ezek közül az első idén vasárnapra esik. Magyarországon nem ünnep sem nagypéntek, sem pedig a szenteste (december 24.), viszont munkaszüneti nap pünkösdhétfő. Ez az egyházi mozgóünnep idén június elsejére esik. Ehhez hasonlóan június elseje Ausztriában is szabadnap.
Az osztrákok munkanaptárát is viszonylag sok szabadnap gazdagítja (a munkaszüneti napok többsége ugyanakkor egyházi ünnep), a sógoroknak viszont Szlovákiával vagy Magyarországgal ellentétben csak egy nemzeti ünnepük van. Az osztrákok október 26-án ünneplik államuk semlegességét, 1955-ben ugyanis ez volt a második világháború vége óta az első olyan nap, amikor egy megszálló katona sem tartózkodott már az országban (az utolsó egységek október 25-én hagyták el Ausztriát). Ezt a napot nekünk is érdemes megjegyeznünk, ugyanis az osztrák nemzeti ünnepen az ország múzeumainak és galériáinak nagy részébe díjmentes a belépés. De nem mindegyikbe, ezért egy potenciális október 26-ai (ez idén hétfőre esik) bécsi múzeumlátogatás előtt ennek jobb az interneten utánanézni.
Az európai országok egy részében Szlovákiával ellentétben nincs egységes ünnep- és munkaszüneti naptár, régiónként változik a szabadnapok száma. Így megtörténhet, hogy ha Spanyolországban nyaralunk, a katalán régióban június 26-án, Dél-Spanyolországban pedig június 19-én találjuk zárva a múzeumokat. Hasonló a helyzet Németországban is, ott Bajorországban van öt szabadnappal több. Több európai országban aszerint is változik az ilyen napok száma, hogy az alkalmazott az állami vagy a magánszférában dolgozik-e. A munkaszüneti napokon felül pedig az uniós jogszabályok szerint legalább 20 nap fizetett szabadság jár minden dolgozónak. Ha a tagállam úgy dönt, a szabadság lehet hosszabb is.
Európában csak Norvégiában és Görögországban van több munkaszüneti nap, mint Szlovákiában. A norvégok abszolút csúcstartónak számítanak: 12 államünnepük mellett 16 egyéb munkaszüneti napjuk is van, így a hétvégéken és a szabadságon kívül 28 további napon mentesülnek a munka alól. (MSz)