Súlyos következményei lehetnek az oltásellenes kampánynak

Egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására a kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában. Amíg nem sikerül egész Európában növelni a beoltottságot, időről időre törvényszerűen meg fognak jelenni a mostanihoz hasonló járványok – vélik a szakemberek. IA romániai események kapcsán ismét a figyelem homlokterébe került a védőoltás, amelyről rengeteg hír és álhír kering. Egyértelmű választ – pro és kontra – nagyon nehéz adni, hiszen az oltóanyag tisztaságán, a  kórokozó antigénjein kívül a szaporító közegben található (pl. tojásfehérje, bizonyos állatok agyvelejének összetevői) szennyező anyagok is fontos szerepet játszanak az immunválasz kialakulásában. 

Időzített bomba

Maga az oltás célja nemes: megakadályozni, hogy az emberek megbetegedjenek, egyúttal humánus megoldást kínálni arra, hogy csökkenjen a halálozás. Nem mindegy ugyanis, hogy gyengül vagy erősödik a lakosság szerzett ellenálló képessége. Néhány kutatócsoport egyenesen időzített bombának nevezi a helyzetet, amikor a tájékozatlan (rosszul informált), orvosi szempontból laikus (tudatlan!) szülőre bízzuk a gyermek biztonságát, jövőjét és akár a halálos betegség  lehetőségét is!

Az immunizáció minden ember rendszeres védőoltását jelenti. Célja, hogy megfékezzen néhány rendkívül fertőző, veszélyes és akár pandémiát előidéző betegséget. A torokgyík, a spanyolnátha és hasonló betegségek miatt tömegek haltak meg, Európa valósággal elnéptelenedett. Másfelől az alkotmány szerint  az egyén szabad akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyéntől függ, hogy vállalja-e a konkrét betegség okozta károkat (az egészség súlyos károsodását, akár az elhalálozás kockázatát is), az oltóanyag tartalmazta nemkívánatos adalékanyagok (fehérjék, komplex myelin molekulák, stb.) okozta autoimmun megbetegedések, főleg az agyvelőt megtámadó betegségek lehetséges kockázatával szemben. Az alkotmány által garantált emberi jogok és az állami közegészséggel kapcsolatban tehát érdekek ütköznek.

„Emlékeztetni” kell a szervezetet

Vajon jogrendszerünk ismeri-e azt a helyzetet, amikor a szülő jogot formál  véleményére, és vállalja a felelősséget az oltás elutasításért, ám a tudatlanságból   eredő következményeket  másra hárítja? Ha a szülő  jogot formál a döntés meghozatalára, akkor a következményekért is vállalnia kellene a felelősséget (ami eddig a közös egészségbiztosítást terheli). Képes-e egy  átlagos szülő erre a kérdésre megfelelő választ adni? Az oltással szerzett immunválasz nem szól egész életre.  „Emlékeztetni” kell a szervezetet a betegség veszélyére, azaz újra és újra kell oltani. Ez a  revakcináció, vagyis újraoltás. A természetes immunválasz szinte minden esetben hosszan tartó, sok esetben egész életre szóló védettséget nyújt annak, aki átesett a betegségen. Tudjuk, hogy az anya a terhesség alatt átadja a magzatnak a már megszerzett ellenanyagokat. Hangsúlyozni kell, hogy a kötelező oltás jóvoltából rendkívüli mértékben csökkent a 19. században az oly súlyos betegségek előfordulása, mint a gyermekbénulás (poliomyelitis), a vörös himlő (rubeola), s jelentős mértékben csökkent a tetanusz, a tbc (a Koch-féle bacilus okozta tüdőbaj), a torokgyík stb. eseteinek száma. Következetes és kitartó orvosi kutatómunka vezetett a fertőzést kiváltó vírusok és baktériumok felkutatásához és a vakcina kidolgozásához, valamint alkalmazásához. Rengeteget köszönhetünk a felvilágosító-nevelő munkának. Társadalmunk ügyelt arra, hogy megváltozzanak a lakosság szokásai, emelkedjen a higiénia és a közegészségügy színvonala, s hogy mindenkinek hozzáférhetőek legyenek a modern orvostudomány vívmányai.

Csak az egészséges gyereket szabad beoltani

Az oltóanyag az ellenanyagok termelődésével a immunreakciókat erősíti. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csak az egészséges gyermekeket szabad beoltani, akiknek az immunrendszere nem terhelt. Akkor nem ajánlott a  védőoltás, ha a gyermek beteg, lázas, az előző betegségből még nem épült fel, vagy egyéb fertőző betegség lappang benne. A gyermekorvos  dönti el, hogy be lehet-e oltani a beteget akkor, amikor épp orvoshoz viszik. Nagyon fontos az is, hogy a szülőt alaposan tájékoztassák az esetleges mellékhatásokról, hiszen ezek okozzák a nemkívánatos kockázatot. Sajátságos helyzetben vannak a neurológiai betegségek elleni védőoltások. Itt főleg kutya- és rókaharapás, a  veszettség, a kullancscsípés elleni oltásra gondolok. Tudjuk, hogy az oltóanyagokban lehetnek mérgező anyagok, például alumíniumsók, azok oldatai, formaldehid stb. Mennyiségük rendkívül alacsony, minimális mellékhatásokkal. A gyermekek szervezetének méregtelenítő képessége még fejletlen, nem képes semlegesíteni a nyomokban fellelhető  toxikus anyagokat.

Aktív immunizálás néhány betegség esetében

lA vírusos poliomyelitis, azaz gyermekbénulás:  végtagbénuláshoz, deformációhoz, atrófiához vezet. Szinte minden esetben rendkívül súlyosak a következményei. Az esetek 2-10% -ában halálos is lehet. Kockázati tényező az utazás külföldre, és turisták érkezése hozzánk. Veszélyeztetett Izrael, Afrika, a trópusok, Pakisztán, Afganisztán stb.

l A baktérium okozta tetanusz, azaz merevgörcs: mivel a baktérium az emésztőcsatornában él (Clostridium tetani), ezért az emberi és állati ürülékkel fertőzött talajjal dolgozó földművesek, a tisztítóállomások dolgozói és karbantartói vannak veszélyben. Mivel a  baktérium anaerob, vagyis oxigénmentes környezetben szaporodik, ezért a szennyezett, rossz vérellátású sebek esetében tetanusz elleni anatoxin injekciót adunk, aminek hatása 10-15 évre szól.

l A szamárköhögés, azaz pertussis a kötelező oltása révén ma már teljesen eltűnt, főleg a 2 hónapos csecsemők körében. A védettség 12 évig tart, utána fokozatosan eltűnik.

l A torokgyík, azaz diftéria a coryne baktérium mérgező hatására nyálkás lepedék képződik nemcsak a felső légutakban, hanem a tüdőben is. A szövődmények közül a szívizom gyulladása a legveszélyesebb. 100 000 gyerek közül 600 belehal a betegségbe. 1990-től Szlovákiában nem volt egyetlen kóreset sem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában 2008-ban összesen 184 kóreset történt.

l Kanyaró, vagyis morbilli: szinte teljesen eltűnt ez a betegség, amiben rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy javultak a lakosság  higiéniai szokásai. A fertőzés után egész életre szóló védettség alakul ki.

l A vírus okozta vörös himlő, azaz rubeola: gyermekek könnyen átesnek e mérsékelt lefolyású betegségen. Ha az anya a terhesség első harmadában fertőződik meg, a magzat fejlődési rendellenességgel születik.

l Veszettség elleni védőoltás:  csupán az egyetemi szakkórházak gyermek klinikáin adják be, mégpedig  megfelelő speciális kivizsgálások után marás, harapás, veszett állatok okozta sebesülés esetében.

l Fültőmirigy-gyulladás, vagyis parotitis-mumsz: – gyermekkori fertőzöttség esetén életre szóló védettség alakul ki. Ha felnőtt férfi fertőződik, súlyosan károsodhatnak a herék, ami akár meddőséghez is vezethet.

l A Koch-féle bacilus okozta  tuberkulózis, tbc: védőoltás ellene a BCG vakcina, aminek az aktív anyaga a tuberkulin. A vakcina csupán az esetek 50%-ában nyújt védettséget. A modern orvostudomány vívmányai ellenére jelentősen emelkedik a tbc előfordulása!

Ha trópusi országba utazunk

Külön csoportot képeznek a védőoltások, amelyekkel a trópusokra utazó turisták immunrendszerét készítjük fel az ott rájuk leselkedő fertőzések kivédésére. Itt elsősorban az A és B típusú májgyulladás és sárgaláz elleni védőoltásra gondolunk. A méhnyakrák elleni védőoltással pedig a nemi életet még nem élő nők életét tudjuk megmenteni.

Nem vitás: alaposan mérlegelni kell, hogyan készítsük fel a lakosságot a súlyos virulens betegségek megfékezésére, az aktív védettség megteremtésére, hogyan szorítsuk a minimumra az esetleges nemkívánatos reakciók előfordulását, amelyek a helyi allergiás bőrreakciótól a súlyos, a központi rendszert megtámadó és  bénító folyamatokig terjedhetnek. 

Dr. Balázs Tibor,

az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa