Ritka dinoszauruszlelet a Góbi-sivatagból

Peking |

<p>A felnőttektől magukra hagyatva, mintegy 90 millió éve ragadt a sárban, és pusztult el egy tó partján a mai Góbi-sivatag területén 25 fiatal Sinornithomimus, azaz kínai "madárutánzó" dinoszaurusz.</p>

Közülük kettőnek a csontvázát hétfőn állították ki első ízben Kínában, a Belső-Mongóliai Autonóm Terület fővárosában, Kukuhotóban (Hohhot).

A jó állapotban fennmaradt fosszíliák, amelyeket kínai és amerikai paleontológusok tártak fel, bepillantást engednek abba, miként is éltek ezek a "csordában" legelésző, struccszerű dinoszauruszok.
    "Ez egy nagyon izgalmas felfedezés, hiszen az esetek 99,9 százalékában olyan dinoszauruszok csontvázaira bukkanunk, amelyek más-más időben éltek, s különböző, általunk ismeretlen okok miatt pusztultak el" - hangsúlyozta Paul Sereno, a Chicagói Egyetem paleontológusprofesszora, aki az expedíció egyik irányítója volt. Csupán az esetek fennmaradó 0,1 százalékában kedvez a szerencse a tudósoknak, s bukkannak a dinoszauruszok olyan kisebb csoportjaira, amelyek árvíz, vulkánkitörés vagy egyéb természeti csapás miatt pusztulnak el.
    A National Geographic által finanszírozott amerikai-kínai expedíció még 2001-ben tárta fel a Góbi-sivatagban, Kukuhotótól 600 kilométerre nyugatra a 25 csontvázat. Elhelyezkedésük arra enged következtetni, hogy a dinoszauruszok a tó vizével akarták szomjukat oltani, ám a sár foglyul ejtette őket, s lassan elsüllyedtek. A medencecsontok fura elhelyezkedése viszont arra utal, hogy ragadozók próbálták a sárból kiráncigálni a Sinornithomimusokat. Maradványaik körül rákszerű lények maradványait találták, ebből arra következtettek a kutatók, hogy pusztulásuk után nem sokkal a dinoszauruszok tetemét belepte a víz, amely segített megőrizni maradványaikat.
    Feltárásuk után a csontvázakat a Chicagói Egyetemre szállították, ahol tanulmányozták és konzerválták őket, ám ez év végéig visszakerülnek Kínába.
    Sereno professzor szerint a Sinornithomimusok két lábon járó, struccszerű tollazattal borított dinoszauruszok voltak, amelyek magassága felnőttként elérte az 1,2 métert, s apró növényekkel táplálkoztak. Tan Hszi-nej (Tan Xinei), a belső-mongóliai föld- és erőforrásügyi hivatal munkatársa szerint - aki szintén részt vett az expedícióban -, a "csibéknek" magukra hagyva kellett gondoskodniuk szükségleteikről, míg a felnőttek mással foglalatoskodtak - a tojásokat költötték, vagy fészket építettek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?