Rendkívüli hideg és áradások

A skandináv térségben már több napja süllyedt a hőmérséklet mínusz 40 Celsius-fok alá. Kvikkjokkban, a svédországi Lappföldön mínusz 43,6 Celsius-fokot mértek, ami a TT svéd hírügynökség közlése szerint az országban 25 éve a legalacsonyabb januári hőmérséklet.

A Svédország déli részén haladó E22-es főútvonalon több mint ezer jármű akadt el a hó miatt. A bajba jutott autósoknak és kamionosoknak még csütörtökön is a svéd hadsereg szállított élelmet és vizet. A havazás még a hét közepén bénította meg a közlekedést az E22- es úton mindkét irányban Horby és Kristianstad között. A hókotrók, a rendőrség, valamint a mentőmunkások napok óta azon dolgoznak, hogy a hó fogságába esett több száz autó utasai kiszabadulhassanak. Az autók zömét csütörtök reggelre sikerült kiszabadítani, de a kamionok még vesztegelnek.

Az extrém hideg, havazás és erős szél az egész északi régióban fennakadásokat okozott a közlekedésben, több hidat lezártak, és egyes vonatokat és kompjáratokat is leállítottak. A rendkívüli időjárás miatt számos iskolát is bezártak Skandináviában.

A Szibériából és a sarkvidékről betört hideg Oroszország nyugati részét is elérte, Moszkvában és más régiókban a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fokig süllyedt, a január elejei átlagos hőmérsékletnél jóval mélyebbre. A moszkvai és szentpétervári hatóságok magasabb fokú riasztást adtak ki, és az extrém időjárás lehetséges egészségügyi következményeire figyelmeztették a lakosságot.

Európa délebbre fekvő régióiban a csapadékos, szeles időjárás okozott gondokat. Nagy-Britanniában, Kemble közelében egy kidőlt fa egy sofőr halálát okozta kedden. A Henk nevű vihar áramkimaradásokat, szállítási fennakadásokat és egyéb károkat okozott Nagy-Britannia-szerte. Northamptonban a Nene folyó áradása miatt számos lakóhajón és lakókocsiban élő embert evakuáltak. A legerősebb, óránként 151 kilométeres, orkánerejű szelet Wright szigetéről jelentették.

Hollandiában a helyi hatóságok szerint egy 75 éves, kerékpárjáról leesett ember halálát szintén az erős szél okozhatta. Az áradó Maas folyó miatt Maastrichtban több lakóhajó tulajdonosát elővigyázatosságból kiköltöztették.

Franciaország északi részén a hétvége óta tartanak a heves esőzések, amelyek miatt mintegy 200 embert kellett evakuálni, és a helyi hatóságok szerint tízezer háztartásban nincs áram. Több száz ember dolgozik az emberek mentésén, ideiglenes evakuálásán és az utak megtisztításán, és Csehországból, Szlovákiából, valamint Hollandiából is érkeztek felszerelések és erősítés az érintett térségekbe. A francia meteorológiai szolgálat csütörtökre és péntekre is figyelmeztetést adott ki az ország északi részeire, ahol további heves esőzés és akár óránkénti 100 kilométeres szél is várható.

Németország egyes régióiban szintén az áradások okoznak gondokat, a legsúlyosabban Alsó-Szászországot érinti a szélsőséges időjárás. Német szakértők az országot sújtó súlyos áradások közepette arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbakká válnak az árvizek, és ezért át kell alakítani az árvízvédelmi stratégiákat.

Ralf Merz, a hallei Helmholtz Környezetvédelmi Kutatóintézet hidrológusa a Deutschlandfunk német közszolgálati rádió szerda reggeli adásában beszélt arról, hogy „az éghajlatváltozás következtében megváltozik az árvizek lefolyása, és ezért a jövőben minden bizonnyal más típusú árvizeket fogunk látniˮ. Hozzátette, hogy az ilyen hosszúra nyúló árvizek minden bizonnyal egyre gyakoribbak lesznek.

Németországban napok óta önkéntesek ezrei dolgoznak az árvízi védekezésen. Az áradások Alsó-Szászországot, Észak-Rajna-Vesztfáliát, Szász-Anhalt és Türingia tartományokat érintik a leginkább. A meteorológiai szolgálat heves esőket jelzett előre csütörtökig Alsó-Szászországban és péntekig Türingiában.

A hét közepére a sok eső miatt Alsó-Szászország egyes részein és Brémában súlyossá vált a helyzet. Számos folyón harmadfokú az árvízkészültség a tartományi hatóságok közlése szerint. Merz úgy vélte, hogy az árvizek okozta károk nagy részét el lehetett volna kerülni, és hangsúlyozta, hogy át kell gondolni: jól működnek-e a jelenlegi védekezési technikák. Nem biztos, hogy az, amit a múlt tapasztalataiból leszűrtünk, a jövőben is mindig beválik – fogalmazott a hidrológus.

A problémák között jelezte, hogy ma már sokkal kevesebb természetes árterület van. Viszont elismerte, hogy az árvízvédelem sohasem lesz százszázalékos, mivel ez anyagilag és technikailag sem megvalósítható, és az átalakult tájat sem lehet visszaformálni.