„Remélem, fel tudtak kaparni a betonról” – írta Roman búcsúüzenetében

November 20-án, hétfőn, nem sokkal délelőtt tizenegy óra előtt Roman egy létra segítségével mászott fel az iskola tetejére. Az intézmény előbb a diák édesanyját, majd a mentőket riasztotta, de ekkor már késő volt. Roman az édesanyja szeme láttára ért földet.  

„Remélhetőleg valaki elég intelligens volt (hogy megtalálja), és ezt most épp olvassátok”

– kezdte búcsúlevelét.  

A levelet november 15-én, hajnalban kezdte írni, közvetlenül azután, hogy megpróbálta magát túladagolni antidepresszánssal. Öt nappal az öngyilkossági kísérlet után ugrott le az iskola tetejéről. A nyilvánosságra került videó szerint osztálytársai kiabáltak neki, heccelték arra, hogy ugorjon. 

A levélből kiderült, évek óta depresszióval küzdött:

„Most a betegség győzött. Többször próbáltam már bántani magam, meg ilyenek. Azt hiszem, az iskola volt a legrosszabb hatással az állapotomra. Akárhogy is néztem ki, akárhogy viselkedtem, mindig jelentéktelennek éreztem magam. Kevesebbnek, mint mindenki más.” 

Édesanyja szerint burkoltan próbált már segítséget kérni:

„Anya, tudod mit? Nem élvezem ezt az életet. Nem látom értelmét, de annyira gyáva vagyok, hogy semmit sem tudok tenni.”

„Ezért reméltem, hogy nem ugrik le arról a tetőről. Többször is elmondta, hogy nem tenne magával semmit”

– vallotta be a JOJ24 dokumentumfilmében Iveta. 

A szüleitől így búcsúzott: 

„Egyszóval köszönöm, te voltál a legjobb anya a világon. Ez az utolsó »‎szeretlek«, anya.” 

„Hát, szia apa, sírsz? Ha igen, akkor gyorsan hagyd abba. Ahogy mondtad, most már egy jobb helyen vagyok, úgyhogy ünnepelned kell, nem pedig gyászolnod”.

Megköszönte neki, amit érte és anyáért tett:

„Tényleg nagyra értékelem, de az anyagiak azon nem segítenek, hogy idegennek érzem magam a saját apám közelében. Az igazat megvallva, tényleg nem sokat tudok rólad.”

Végül így búcsúzott:

„Te vagy a legjobb apa a világon, és köszönök mindent. Csak azt sajnálom, hogy nem töltöttem veled több időt. Az utolsó »‎szeretlek«, apa.” 

Roman a nővérének és a barátainak szóló üzenetek mellett az iskola igazgatójának is írt pár sort:

„Roman üzeni a sírból, hogy maga egy komplett *******, és nem igazgatónak való, hanem takarítónak. De ezt valaki tényleg mondja meg neki, légyszi. Na mindegy, igazgató úr, maga egy ****, jó szórakozást, már ünnepelhet, nem jövök többet suliba. Remélem, le tudtak kaparni a betonról.” 

(pluska.sk)