Rekorddöntögető II. János Pál

A krakkói bíboros legerősebb támogatói a német és osztrák bíborosok voltak. A konklávéban – 111 kardinális – a választás október 14-én délután kezdődött. A legnagyobb esélyes a pápai címre két olasz volt: Giuseppe Siri genovai érsek és bíboros – ő volt az előd, a csupán 33 napig hivatalában levő I. János Pál, vagyis Albone Luciani korábbi velencei pátriárka legnagyobb ellenfele – és Giovanni Benelli firenzei érsek. A nyolcadik választási körben azonban óriási meglepetésre Karol Wojtyla átlépte a szükséges 75 szavazatos határt, a 111 jelenlevőből 97-en voksoltak rá. Sokan megrökönyödtek azon, hogy a vasfüggönyön túlról, a kommunista Lengyelországból érkezett az új pápa, sőt ő volt az első kelet-európai Szent Péter székében. Elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Amikor Felici bíboros bejelentette a várakozó tömegnek az új pápa nevét, senki sem sejtette, hogy II. János Pál a huszadik század leghosszabb ideig hivatalában levő pápája lesz, sőt ő vezeti a katolikus egyházat a 21. század elején is, s hogy Wojtyla radikálisan megváltoztatja Isten földi helytartójának feladatkörét. II. János Pál már megválasztásakor megdöntött néhány rekordot. 58 évével a történelem egyik legfiatalabb pápája lett. A holland származású VI. Adorján 1523-as halála után Wojtyla lett az első nem olasz származású pápa. Szent Péter 264. utóda volt az első szláv a katolikus egyház élén.

Az új pápa „Isten akarata” szavakkal fogadta megválasztását. Címerébe egy nagy M betűt tett, jelszava a Totus tuus, vagyis Teljesen a tied. Ily módon a pápa Boldogasszony oltalma alá helyezte pontifikátusát (uralmát.) Programjában arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket. A katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Amikor II. János Pál 1980-ban először látogatott Franciaországba, Francois Marty párizsi bíboros a fiatal pápát „Isten atlétájának” nevezte. Karol Wojtyla akkor 60 éves volt.

Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost nevezett ki, általános kihallgatást tartott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. Tizennégy enciklikát adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről.

II. János Pál a legtöbbet utazó pápa, 102 külföldi látogatása során majdnem egymillió kétszázezer kilométert tett meg, és több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Három alkalommal járt Szlovákiában, legutolsó külföldi útja szeptemberben is ide vezetett. Mind az öt kontinensen járt, 130 országban 614 helyet látogatott meg, 575 napot tartózkodott külföldön. Európában csak Oroszországban, Beloruszban, Szerbia-Montenegróban, Cipruson, Moldáviában, Monacóban és Andorrában nem járt. (mert, kbs)

Német egyházi csoport bírálja a pápát

Berlin. Egy németországi katolikus szervezet bírálóan értékelte II. János Pál pápaságát. Az Alulról Építkező Egyház (IKvu) német laikus csoport maradinak minősítette a katolikus egyházfőt, akinek pápasága alatt szerinte a katolikus egyház számos kérdésben „visszalépett a II. vatikáni zsinat határozatai mögé”. Ráadásul személyzeti politikájával elérte, hogy világszerte csak saját „párthívei” kerültek magasabb pozíciókba. (mti)