Rejtett kódot fedeztek fel az emberi DNS-ben

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az 1960-as években felfedezett DNS-ről régóta tudják, hogy belőle indulnak a szervezet fehérjéinek építésére adott információk, ám a Washingtoni Egyetem kutatói most azt is felfedezték, hogy ez a genetikai kód két különböző „nyelven” íródott.

Az elsőt a tudósok ismerik, és eddig ennek a kutatására koncentráltak. Ez az a nyelv, amely molekuláról molekulára meghatározza a fehérjék építését. Úgy tűnik, a második nyelv további, az első kód fölé rendelt információkat hordoz.

A második kód több mint 40 éven át rejtve maradt a kutatók előtt, mivel a két nyelv annyira átfedi egymást, hogy a viszonyuk bonyolult. Most, hogy a genom rejtett kódját is felfedezték, a kép egyre teljesebb.

„Az új felfedezés rávilágít, milyen hihetetlenül nagy kapacitású információtároló eszközről van szó, amelyet a természet meglepő módon tökéletesen ki is használ” – magyarázta John Stamatoyannopoulos, a Washingtoni Egyetem genomkutatója, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A DNS első kódja a vászonra felvitt széles ecsetvonásoknak tűnt, a második a finom árnyalás lehet. Noha 2003-ban teljesen elkészült az emberi géntérkép, még hosszú időbe telhet megérteni, hogyan működik minden egyes eleme.

A Washingtoni Egyetem tudósai azt fedezték fel, hogy a DNS néhány kodonjának két külön jelentése is van. A genetikai kód 64 kodont használ, ezek a kodonok valójában nukleotidhármasok, melyek mindegyike egy-egy aminosavnak felel meg. Duonoknak nevezték el azokat, amelyeknek két funkciójuk is van. A duon egyik funkciója, hogy kódolja a fehérjék sorrendjét, a másik funkciója pedig a stabilizálással, a gének ellenőrzésével kapcsolatos.

A DNS hordozza az összes genetikai információt, mely ahhoz szükséges, hogy egy szervezet éljen, növekedjen és szaporodjon. A DNS nem egyetlen molekula, inkább két hosszú lánc, amelyek egymáshoz tapadnak, és a híres kettősspirál-alakzatban fonódnak össze. A transzkripciónak nevezett folyamatban a sejt DNS-éről különböző ribonukleinsav-formák jönnek létre, amelyek meghatározzák a fehérjék építésének pontos sorrendjét.

A kutatócsoport úgy véli, a duonok megismerése változásokat hozhat a betegségek diagnózisában és kezelésében.

Stamatoyannopoulos ezt úgy magyarázta, hogy sok DNS-változás, amely úgy tűnik, módosítja a fehérjék sorrendjét, valójában úgy is betegséget okozhat, hogy a génkontrollt szakítja meg, és úgy is, hogy mindkét folyamatra hatással van.