Raoul Wallenberg vesztét?

Stockholm. Böhm Vilmos magyar szociáldemokrata politikus „jelenthette fel” egy svéd kutató feltételezése szerint a szovjeteknél Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki svéd menlevelek kiadásával magyarországi zsidók ezreit mentette meg a második világháborúban a náci haláltáboroktól.

Wilhelm Agrell svéd kutató – mint a Dagens Nyheter című stockholmi lap számára írt cikkében leírja – svéd és szovjet titkosszolgálati dokumentumok tanulmányozása nyomán jutott arra a feltevésre, hogy Wallenberget talán magyar barátja, Böhm Vilmos „jelentette fel” a szovjet titkosszolgálatnál, s a szovjetek ennek nyomán vették őrizetbe Magyarországon a svéd diplomatát 1945 januárjában.

Az átnézett titkosszolgálati dokumentumokból az derült ki Agrell számára, hogy Böhm hármas ügynök volt: egyidejűleg dolgozott az amerikai, a brit és a szovjet titkosszolgálatnak – jelentette a Reuters a svéd lap cikke alapján. – Elképzelhető, hogy Böhm adott olyan tájékoztatást Moszkvának Wallenberg tevékenységéről, amelynek alapján a szovjetek a svéd diplomata elfogása mellett döntöttek – írta a svéd kutató a Dagens Nyheter hasábjain.

Arról már egy idén márciusban közzétett svéd kormányjelentés is említést tett, hogy Böhm – csakúgy, mint Wallenberg – titkos ügynökként dolgozott az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának. Abban a jelentésben azonban nem volt szó Böhm állítólagos szovjet ügynöki múltjáról.

A szerző elismeri, hogy a magyar szociáldemokrata Wallenberggel szembeni árulása csak feltevés, s még ha be is bizonyosodnék a későbbiekben, akkor is számos további megfejtendő rejtélyt tartogatna a kutatók számára a Wallenberg-ügy.

Szűcs László levéltáros, aki kutatta, majd társszerzőként publikálta Böhm Vilmos politikai levelezését, az általa ismertek alapján nem tartja valószínűnek, hogy Böhm Vilmos „jelentette volna fel” a szovjeteknek a svéd diplomatát. Böhm az angol Munkáspárt képviselőivel folytatott levelezést.

Mint elmondta, nem tud olyan adatról, hogy a magyar politikus kapcsolatban állt, tárgyalt volna a szovjetekkel. Hozzátette: Böhm Vilmos fiától is kapott segítséget kutatásához, és ezek sem utalnak a szovjet kapcsolatra.

Szűcs László azt sem tartja valószínűnek, hogy Böhm Vilmos hármas ügynök lett volna.

Böhm Vilmos (1860-1949) magyar szociáldemokrata politikus, szakszervezeti vezető 1918-ban a Károlyi-kormány hadügyi államtitkára, 1919-ben a Berinkey-kormány hadügyminisztere volt. A Tanácsköztársaság alatt szocializálási és hadügyi népbiztos, illetve a tiszántúli Vörös Hadsereg parancsnoka. A két világháború között Ausztriában, Csehszlovákiában, majd Svédországban élt emigrációban. A második világháború alatt is a semleges Svédországban tartózkodott, és közvetíteni próbált onnan az angolszász hatalmak és a magyar kormány között. A háború után stockholmi, majd oslói és koppenhágai magyar nagykövet.

Oroszország szerint Wallenberg 1947-ben meghalt a moszkvai Lubjanka börtönben. A jelenlegi orosz állam elismeri, hogy a szovjetek politikai okokból hurcolták el Wallenberget, de ennél konkrétabban még nem tárta fel az okokat. A második világháború után újra meg újra felbukkantak olyan tanúvallomások, sajtóbeszámolók, amelyek szerint évtizedekkel a háború után is látták Wallenberget szovjet munkatáborok foglyaként.