Pilóták légörvényben

Véleményük szerint törvényellenes és erkölcstelen bombát dobni egy sűrűn lakott területre, ha a cél egyetlen terroristavezér megsemmisítése. A támadások következtében hárman visszavonták aláírásukat, öt másik pilóta viszont csatlakozott a nyilatkozathoz.

A nyilatkozatra az izraeli közvélemény egy része – elsősorban a jobboldaliak –, valamint a védelmi miniszter és a hadsereg parancsnoksága rendkívül hevesen reagált. A légierő parancsnoka, Dan Haluc tábornok magához kérette az aktív szolgálatban lévő pilótákat, és közölte velük, hogy „véget ért szolgálatuk a hadseregben”. A knesszet (parlament) külügyi bizottsága tagjainak többsége elítélte a pilótákat, és egyesek követelték, hogy az ügyészség emeljen vádat ellenük. Limor Livnat oktatásügyi miniszter asszony megtiltotta az Asdod városában működő középiskolának, hogy meghívja az egyik aláírót, vegyen részt nyilvános vitában egy a nyilatkozatot ellenző pilótával. „Nem engedhetünk az iskoláinkba dezertőröket” – mondta a miniszter asszony. Felháborodott polgárok felszólították az El-Al izraeli légitársaság vezetőit, mondjanak fel azoknak a nyilatkozatot aláíró pilótáknak, akik leszerelésük után az El-Alban vállaltak munkát, „mert nem lehet megbízni bennük”. Ellenkező esetben bojkottálni fogják a légitársaság gépeit.

A pilóták többször hangsúlyozták, hogy felhívásuk nem vonatkozik a törvényes parancsokra. A törvénytelen parancsok megtagadása viszont katonai és állampolgári kötelesség – mondták. Fellépésük közvetlen oka volt, hogy amikor hoszszú kutatás után sikerült felfedezni Dzsamil Sahade Iszlám Dzsihád-vezető gázai rejtekhelyét, és kiderült, hogy „célzott likvidálását” csak háza lebombázásával lehet végrehajtani, parancsot adtak egy egytonnás bomba ledobására a sűrűn lakott negyedre. A bombázás során – Sahadén kívül – 14 palesztin vesztette életét. Amikor az eset után Haluc tábornoknál érzéseiről érdeklődtek, azt mondta: „Nagyon jól aludtam”.

Voltaképpen, elég nehéz a nyilatkozatot aláíró pilótákat felelőtlenséggel, hazafiatlansággal vagy egyenesen hazaárulással vádolni – mint ahogyan egyesek megtették. Többségük ugyanis harcedzett, kitüntetett katona. Egyikük, Jiftah Szpektor nyugalmazott ezredes például 15 egyiptomi és szíriai gépet lőtt le a háborúk folyamán, részt vett 1981-ben az iraki atomerőmű lebombázásában, és maga Menahem Begin akkori miniszterelnök kezéből vette át a legmagasabb kitüntetést. Szpektor így nyilatkozott: „Soha nem tagadtam meg semmilyen parancsot. Mindig Izrael államot védtem. Minden hatalom korrumpál, romboló szellemi hatása van, így hát most, amikor a törvénytelen parancsok megtagadásáért szállok síkra, most is Izraelt védelmezem – Izrael erkölcsi értékeit. Ez fontosabb, mint amit valaha is tettem. A törvénytelen parancs megtagadása nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség. Ezért a nyilatkozatért nem illet bennünket szemrehányás vagy elítélés, ezt a nyilatkozatot Haluc tábornoknak, valamint Saul Mofaz védelmi miniszternek is alá kellene írnia.”

Tel-Aviv, 2003. október