Peru tízéves terve a Machu Picchu romjainak megmentésére

Lima. A perui Nemzeti Kulturális Intézet tízéves tervet dolgozott ki Machu Picchu romjainak megóvására és konzerválására, az inkák Elveszett városát ugyanis veszélyezteti a turistaáradat, illetve a környékbeli ellenőrizetlen fejlesztés.

A terv értelmében 20 dollárról 30 dollárra növelnék a külföldiek számára a belépti díjat, 2500-ra korlátoznák a napi látogatók számát, és intézkedéseket hoznának az Inka Ösvény mentén található más romok, az állat- és növényvilág megóvására.

Az Andok déli részén, Limától mintegy 500 kilométerre délkeletre egy dzsungel övezte, cukorsüveg formájú hegy tetején található romváros 1983 óta szerepel a UNESCO világörökség-listáján. 1992-ben kilencezer turista kereste fel Machu Picchut, 2002-ben a számuk már elérte a 150 ezret. A becslések szerint néhány év alatt a turisták száma a napi mintegy 4000-ről akár 5000-re emelkedhet.

A UNESCO bírálta Perut amiatt, hogy a közeli Aguas Calientesben elmarad a városfejlesztés. Ebben a városban szállnak át a turisták a vonatról az őket Machu Picchura szállító autóbuszokra. A város veszélyes helyen található: tavaly egy heves esőzések okozta földcsuszamlás több házat elsodort, mintegy tízen életüket vesztették.

A terv előirányozza a védett területen élők kiköltöztetését is, csakúgy, mint más, a térségben lévő inka romok és ösvények népszerűsítését, valamint a nap ciklusaihoz kötődő rítusokat bemutató előadások szervezését a turisták számára. A terv már életbe lépése előtt kiváltotta a helyi lakosok ellenkezését, mert ők nem szeretnék, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a nemzeti örökséghez tartozó területeken. A múlt hónapban mintegy ezer turista kénytelen volt elhalasztani a romvárosba tervezett útját, mivel a helyi lakosok tiltakozása miatt szünetelt a vonatközlekedés Cuzco és Aguas Calientes között.

Machu Picchu az inka birodalom egyik erődítménye volt. A kecsua nyelvet beszélő törzsek másokkal szövetségben a 13. században alapítottak államot, amely a 15. században fejlődött birodalommá Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, s a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki. Fővárosa Cuzco, a jól szervezett közigazgatás fő embere az Inka, a Nap Fia volt. A spanyol hódítás idején polgárháború dúlt a birodalomban, és miután a győztes trónkövetelő Atahualpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a spanyolok kezére került.