Olaszország a vigasság hazája

Velence farsang idején A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol különösen a velencei farsang utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. Ennek az időszaknak másik elnevezése a karnevál. A hús elhagyása jelentésű elnevezés a középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalisnak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret is, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Róma utcáin. A természet újjászületését köszöntő tavaszünnepségeket tartották ilyenkor. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a Velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Európa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei porcelánarcok vegyülnek a jelenkori őrületekkel.