Komárom. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően a középiskolákban lényegesen módosul az eddigi érettségi vizsgák rendszere. Az új forma kidolgozói egy objektívebb, az európai feltételrendszert figyelembe vevő tudásfelmérés megalkotására törekedtek, ami egyben lehetővé teszi az egyes oktatási intézmények tárgyilagos összehasonlítását is.
Objektívebb értékelés
TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK
További változásnak számít, hogy ezentúl legkevesebb egy tantárgyból kötelezően emelt szintű érettségi vizsgát kell tennie a diáknak. „A rendszer kidolgozói tételesen felsorolják, hogy melyik tantárgyakból lehet emelt szintű érettségit tenni, és melyikből nem. Megszabták azt is, hogy a négy év alatt hetente öszszesen hány órában kell látogatnia a diáknak azt a bizonyos tárgyat, amiből emelt szintű érettségit kíván tenni. Az angol és a német nyelv esetében például ez az óraszám a 24, aki viszont alapfokú érettségivel is megelégszik, annak elegendő a négy év alatt elért heti 12 óraszám. Ez azt jelenti, hogy azokban az iskolákban, ahol az egyes évfolyamokban hetente csak 3 órában oktatják mondjuk az angolt, ott eleve csak alapszintű érettségit tehet a diák. Van viszont egy lényeges momentum, az idegen nyelvek esetében az alapiskolák 8. és 9. évfolyamában látogatott heti angol-, illetve németórák számát is figyelembe lehet venni.”
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Az Állami Pedagógiai Intézet tantárgyakra lebontva kidolgozta azokat a célkövetelményeket is, amelyek útmutatóul szolgálnak a tanár számára az alap-, illetve emelt szintű érettségi vizsgát tenni szándékozó diákokkal szemben támasztott igények megfogalmazása során. Az új rendszer egyik buktatóját, hiányosságát éppen ezen a téren látja Kustyán Ilona. „Az új előírások szerint a diáknak csupán a negyedik évfolyam elején kell eldöntenie, hogy melyik tárgyból készül emelt szintű érettségi vizsgára. Addig minden tantárgyból az alap célkövetelményeknek megfelelő tananyagot tanulja valamennyi diák. A tanárnak tehát csak negyedikben lesz lehetősége arra, hogy a szakszemináriumok alatt az első évfolyamtól kezdve mélyrehatóbban átvegye azt a tananyagot, amit az emelt szintű érettségi esetén megkövetel a rendszer. Véleményem szerint már harmadik évfolyamban döntenie kellene a diáknak, és két év alatt fokozatosan felkészülni az emelt szintű érettségire.” Az igazgatóhelyettes szerint az eddigi gimnáziumi tananyag közelebb áll az emelt szintű érettségi követelményekhez. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a gimnáziumok elsőrendű feladata a főiskolákra, egyetemekre való felkészítés.
TÖBB RÉSZBŐL ÁLL MAJD AZ ÉRETTSÉGI
Az eddig felsoroltakon kívül változik magának az érettséginek a lebonyolítása is. Egyes tárgyak esetében – matematika, szlovák, magyar, idegen nyelv – három részből áll majd a vizsga: egy külső írásbeli részből, amelyet központilag állítanának össze és minden iskola számára egységes lesz. Ezt az írásbelit nem érdemjegyekkel, hanem százalékban kifejezve értékelik majd. A másik rész a szóbeli, amire érdemjegyet kapnak a diákok, a harmadik pedig egy írásbeli dolgozat, fogalmazás, amelynek témáit ugyancsak központilag határozzák meg – hasonlóan, mint az 1989 előtti írásbeli érettségik esetében – és százalékban kifejezve értékelik majd. Az előbbiekben felsorolt tantárgyakon kívül a többiből csak szóbeli vizsga lesz, mégpedig egy háromtagú – egy külső és két, az adott intézmény tanáraiból álló – tantárgybizottság előtt. „A külső írásbeli felmérés már nem teljesen ismeretlen diákjaink előtt, hiszen 1999 óra a negyedikesek központilag kiadott Monitor tesztet írnak, ami lényegében már az új érettségi előkészítése, tesztelése” – mondta Kustyán Ilona.
ÁTÉRTÉKELT FELVÉTELI RENDSZER
Beszélgetőtársunk egészében véve jónak tartja az új érettségi rendszert, ami véleménye szerint akkor teljesítené igazán küldetését, ha arra kapcsolódóan a felsőfokú intézmények is átértékelnél felvételi rendszerüket. „Az új érettségi az eddigieknél sokkal objektívebb képet ad majd a végzős diákok tudásáról. Ezért jó lenne, ha eredményét a főiskolák, egyetemek figyelembe vennék, és valamilyen kulcs alapján beszámítanák a felvételi során. Az utóbbi években jól jövedelmező üzletág lett az egyetemi felvételire való felkészítés. Pedig erre a gimnáziumok, illetve bizonyos irányzatok esetében a szakközépiskolák a leghivatottabbak. Az új érettségi rendszer meghonosításával nem lehet kifogás, hogy az érdemjegyek nem tükrözik objektíven a különböző középiskolából érkező diákok tudásszintjét” – tette hozzá.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.