Nem gyógyít minden fertőzést az antibiotikum

A legfrissebb adatok szerint az EU-ban évente legalább 25 ezer ember hal olyan fertőzésekben, amelyeket az antibiotikumnak ellenálló baktériumok okoznak, s a betegellátás többletkiadásai másfél milliárd eurót tesznek ki. Ha a helyzet hamarosan nem változik, ezek az elrettentő számok az elkövetkező években drámaian megnőnek, és eljutunk oda, hogy antibiotikummal már nem fogunk tudni életet menteni.

A leggyakrabban felírt gyógyszer

Az antibiotikum felfedezése előtt százezrek haltak meg baktérium okozta fertőzés következtében. A tüdőgyulladás, a szamárköhögés, a tífusz, a kolera, a diftéria és az ehhez hasonló betegségek mindennaposak voltak, s legtöbbször halállal végződtek. Az antibiotikum felfedezésével gyökeresen megváltozott a halálos fertőzések kezelése, s az antimikrobiális anyagok alkalmazása a gyógyításban meggyorsította az ellenálló mikroorganizmusok kialakulását és terjedését. A helyzet azért is romlott meg, mert új, hatásos antibiotikumok fejlesztésére nem fordítottak elég pénzt.

Az antibiotikum a leggyakrabban felírt gyógyszerek egyike. Tavaly Szlovákiában 6 millió doboz fogyott el belőle, ennek 80 százalékát az általános, 20 százalékát a kórházi orvosok írták fel.

Az antibiotikum olyan preparátum, amely elpusztítja a baktériumokat vagy megakadályozza növekedésüket, és ezzel kezeli a fertőzést. Tudni kell, hogy kizárólag a baktériumok okozta fertőzéseket gyógyítja. A légúti fertőzések 80 százaléka vírusos eredetű, ezért az antibiotikumos kezelés  a betegnek nem hoz enyhülést, ellenkezőleg: ha az antibiotikumot indokolatlanul írja fel az orvos, árt vele a betegnek. Hogy milyen típusú fertőzésről van szó, ezt az orvos az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) szintjéből állapíthatja meg. Létezik egy teszt, amely ma már az általános orvosok többségénél megtalálható.

Mi a CRP-szint?

A CRP-szint vérvétellel a vérszérumból mutatható ki. Gyulladás esetében a CRP mindig termelődik a májban, és segíti a szervezet nagy falósejtjeinek (egy, az immunrendszerünkhöz tartozó fehérvérsejttípusnak) munkáját a testidegen, illetve károsodott sejtek bekebelezésekor. Éppen ezért ha gyulladás van a szervezetben, igen gyorsan akár több tízszeresére, százszorosára is emelkedhet a szintje, és ugyanilyen gyorsan csökken is, ha a gyulladás megszűnik.

„Az antibiotikum fontos gyógyszer, amit ésszerűen kell alkalmazni. Ha nem állnak rendelkezésre véreredmények, amelyek megmutatják, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó, akkor az antibiotikum felírása csak véleletlenszerű” – mondta dr. Jana Bendová általános orvos.

Még nem elég a csökkenés

A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az elmúlt hét évben 6 százalékponttal csökkent az antibiotikum-fogyasztás az EU-ban, másfelől pedig azt is kimutatta, hogy az elmúlt 12 hónapban az európaiak egyharmada szedett antibiotikumot. Ebben elsősorban az alacsonyabb végzettségűek (39 százalék) és az rosszabb szociális  körülmények között élők (44 százalék) vezetnek. „Az adatokból kitűnik, hogy az antibiotikum-fogyasztás visszaszorítására hozott intézkedések hasznosak, és intenzíven folytatni kell ezt a munkát” – egészítette ki Ingrid, Ludvigová, az Európai Bizottság szlovákiai képviselője.

Az antibiotikum-rezisztencia az antibiotikumok helytelen és túlzott fogyasztásának következménye. Az érzékeny baktériumok elpusztulnak az antibiotikum hatására, de az ellenálló kórokozók – az antibiotikum ellenére is – tovább szaporodnak. (kovács)