Nem csak a kullancs terjesztheti a rettegett fertőzést

A juh- és tehéntej csak akkor okoz gondot, ha kecsketejjel keverik. Nagyon ritkán ugyan, de fertőzött vér átömlesztésével is bekövetkezhet a fertőzés. A Szlovák Epidemiológiai és Vakcinációs Társaság új projektje, a Cesty kliešťa a fertőzés kockázatairól tájékoztatja majd a széles közvéleményt.

Ma már a kullancs nemcsak a természetben, hanem a városi zöldövezetekben is megtalálható. Tavaly 174 személy betegedett meg, legtöbb a Besztercebányai kerületben. Rossz a helyzet a Trencséni és a Zsolnai kerületben is. „A kullancs az utóbbi időben új területeket választott magának. Míg a múltban főleg az alföld volt kedvenc helye, ma már az 1000–1400 méter tengerszint feletti magasságban is könnyen megtalálható” – figyelmeztet dr. Tomáš Molčányi, a fegyveres erők főorvosi hivatalának munkatársa. „Az egyre több eset és az élelmiszer útján terjedő fertőzések figyelmeztetnek arra, hogy a széles közvéleménynek ismernie kell a betegség kockázatait, és a kullancs okozta agyvelőgyulladás megelőzésének lehetőségeit” – emelte ki dr. Zuzana Krištúfková, a társaság elnöke.

A kullancsszezon általában márciusban kezdődik, és egészen októberig veszélyezteti az emberek nagy részét. A szakemberek már rég megcáfolták, hogy a kullancs a fáról esik el. Mindig a földről mászik felfelé, és a leveleken, a füvön és a bokrokon várakozik áldozataira. Legjobban a városi parkokat, kerteket kedveli, de az utóbbi években már a hegyvidékeken is megtalálható, ami főleg az éghajlati változásoknak és annak köszönhető, hogy emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, megváltoztak a gazdasági körülmények.

Fertőzés csípéssel

Általában a természetben csípi meg az embert a kullancs, de a ruházattal haza is viheti, s odahaza fúródik a bőrbe. A lakosság 15 százalékát évente legalább egyszer megcsípi a kullancs. Nem tudni miért, de körülbelül minden ötödik embert elkerüli ez a vérszívó. Egy felmérésből kiderült, hogy a kullancs a férfiakat, a dohányosokat és az alkoholfogyasztókat kedveli legjobban. Elég két óra ahhoz, hogy a fertőzés bekövetkezzen.

A tejtermékek is veszélyesek lehetnek

Az európai országok közül Szlovákiában van a legtöbb, élelmiszer okozta vírusfertőzés. A kullancs okozta agyvelőgyulladás ebben az esetben nem pasztörizált tejjel és tejtermékekkel terjed. „A fertőzésnek főleg a kecske, esetleg a juh és a tehén van kitéve. Nincs különösebb tünete, de a vírus a vérrel bekerül a tejbe” – mondta dr. Mária Avdičová, a besztercebányai regionális közegészségügyi hivatal epidemiológiai osztályának vezetője. Az állat fertőzése utáni 6. napon már a tejben van a vírus. „A fertőzött állat nem pasztörizált teje járványt vált ki. Az elmúlt évben Szlovákiában öt ilyen járvány volt, az egyik során 44 ember fertőződött meg” – tette hozzá Avdičová. Megemlítette az 1951-es nagy rozsnyói járványt, amikor a tehéntejbe fertőzött kecske tejét keverték, és 600 ember kapott agyvelőgyulladást.

Mi történik a fertőzés után?

A betegség lappangási ideje 7-14 nap, kivételesen 28 nap. A vírus bekerül a szervezetbe, szaporodni kezd, eljut a nyirokmirigyekbe, onnan a központi idegrendszerbe és a különféle szervekbe. Agyhártya- és agygyulladást okozhat, aminek kísérő tünete az agyat és az idegszövetet nyomó duzzanat. A nyomás ronthatja és hosszú időre károsíthatja a központi idegrendszer működését.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"280753","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A fertőzött emberek körülbelül egyharmada néhány napig az influenzához hasonló tüneteket tapasztalja: hőemelkedés, fáradtság, rosszullét, fej- és izomfájdalom. Bizonyos idő után megszűnnek, majd visszatérnek a panaszok negyvenfokos láz, erős fejfájás, hányás, tarkómerevség, tudat- és emlékezetzavar, dezorientáltság, idegbénulás formájában. Az esetek 0,5–2 százalékában a beteg meghal, többségük azonban meggyógyul, de egy részüknél a kezelés után is maradandó nyomokat hagy a betegség. A bénulás, süketség, viselkedési zavar aránya 58 százalék.

Legyenek résen a szülők

A kullancs okozta agyvelőgyulladás eseteinek 10–20 százaléka a gyerekeket érinti. Mivel a tünetek a náthalázhoz hasonlítanak, nehéz felismern. A betegség második szakaszában kisgyerek esetében a szövődmények már sokkal súlyosabbak, 69 százalékban tartós következményekkel járnak. Mivel ezt a betegséget vírus okozza, az antibiotikum nem hat, a kezelés ezért a tünetek enyhítésére irányul. A beteget a fertőzőosztályon kezelik, gyógyszert kap a fejfájás, a magas láz és az agyduzzanat ellen. A védekezés egyedüli hatásos módja a védőoltás, ami nemcsak a fertőzött területen élőknek vagy dolgozóknak ajánlott, hanem általában mindenkinek. Az átoltottság terén hosszú ideje Ausztria vezet. 1981 óta, amikor megkezdték a népesség oltását, 90 százalékot ért el, s a betegség előfordulása 100 000 lakosra számítva 5,7-ről 0,9-re csökkent.

Csak hőkezelt tejet igyunk

A védekezés fontos része a megfelelő öltözék, a rovarriasztó készítmények használata, a természetből való hazatérés után a test ellenőrzése és a vérszívó parazita megfelelő módon történő eltávolítása. Ha nem pasztörizált tejet vásárolunk, ajánlott 70 fokon 10 percig melegíteni, felforralni vagy inkább elkerülni.

A kullancs bakteriális betegséget is terjeszt, mégpedig a boreliózist. Antibiotikummal kezelhető, de védőoltás nincs ellene. (kovács)