Nem a férfiak kiváltsága a harc és az erőszak

Megdöbbentette a világot, hogy az iraki fogolykínzásokat megörökítő fényképek egyikén egy mindössze 21 éves, saját bevallása szerint tanulni akaró, egyébként állapotos amerikai katonanő pórázon húzza a meztelenül fekvő foglyot. Az erőszakelmélet kutatóit valószínűleg kevésbé lepte meg az, ami a képen látható.

A nők, ha fegyver van a kezükben, ugyanúgy harcolnak, mint a férfiak. Ezt Szabó János professzor, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója mondja. Az erőszak elmélete című készülő könyvében egyebek közt arról ír, hogy a nők a közhiedelemmel ellentétben nem kevésbé képesek és hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, mint a férfiak. Bokszolnak, karatéznak, és más küzdősportokat űznek, adott esetben túl is kompenzálnak, amikor meg akarják mutatni, hogy ők is képesek arra, amire az ellenkező neműek.

A versenyorientált társadalomhoz alkalmazkodó nő ugyanakkor nem a teremtés koronáival akar versengeni, hanem vélt vagy valós elvárásoknak szeretne megfelelni. A professzor pszichológiai kísérletekre és valós történeti elemzésekre hivatkozva elmondta, a nőkről el lehet mondani, hogy másképp erőszakosak, mint a férfiak, de semmi bizonyíték nincs arra, hogy kevésbé volnának azok. Időnként azt tapasztalhatjuk, ha az övéik védelméről van szó, kegyetlenebbek is, ráadásul rituális hátterük gyengébb lévén kevésbé ismerik a kegyelmet. Szabó János szerint a hétköznapi erőszakból is jól dokumentálható módon a nők nem a szemtől szembeni küzdelemben jeleskednek, hanem inkább egyfajta gerillaharcmodort alkalmaznak. Például akkor csapnak le ellenfelükre, amikor az nem számít rá.

Szabó Mária történész, a budapesti Hadtörténeti Intézet kutatója. Szerinte annak, hogy a fotó sokkolta a világot, az egyik oka, hogy a köztudatban a harcosnak férfi alakja rögzült, és a fegyveres szolgálat, az erőszak évszázadokon át a férfiak privilégiuma volt. A tömeghadseregeknek jelentős szerepük volt a férfiidentitás megteremtésében, a maguk katonai igényeiknek megfelelően előírták, ki és milyen a jó katona. Ezzel egyúttal férfiideált teremtettek, a nőket pedig a férfijellemzők ellenpárjaiként határozták meg. Ők a gyöngédség, a béke, az otthonteremtés szimbólumai lettek.

A nők nem vették ostrom alá a hadsereget, mégis egyre több nő áll katonának, és növekszik a harcoló nők száma is. Speciális kommandós elitalakulatokhoz nem vezénylik, és nem is veszik fel őket. Harci alkalmazásuk sok helyen korlátozott, még az izraeli nők sem kerülnek a frontra, miközben számukra kötelező a sorkatonai szolgálat teljesítése. A nők jellemzően a hátországban szolgálnak.

De tendencia, hogy számos országban a teljes egyenjogúság jegyében harctérre engedik őket. Az ausztrálok semmi akadályát nem látják annak, hogy asszonyaik a fronton is harcoljanak. Az öbölháborúban az amerikai hadsereg 14 százaléka nő volt, 37 ezren vettek részt a Sivatagi Vihar fedőnevű hadműveletben. A mostani iraki háborúban majdnem kétszer annyian vannak.

Abban, hogy a nők minden szempontból szeretnének a hadsereg elvárásainak megfelelni, fontos tényező, hogy sokkal kevesebben vannak a katonaságban, mint a férfiak. Szabó Mária szerint mint minden kisebbség, a katonanők is arra törekszenek, hogy a többség befogadja őket. Ezért sokszor úgy viselkednek, azt teszik, amit férfitársaik.

Kérdés az is, hogy egyáltalán miért jelentkezik évről évre több nő katonának. Felmérések mutatják, hogy világszerte a jelenség kialakulásában szerepet játszik a nők hátrányosabb munkahelyzete, és a nemek bére közötti különbség. A hagyományos értékrend felbomlásának következtében ma már a nők is önálló egzisztenciát akarnak, sokan, esetenként jobb híján a hadsereget a biztos és kiszámítható fizetség miatt választják.

Akárcsak a fotón látható fiatal lány. Tettét később az anyagiakkal indokolta, azt mondta, feljebbvalói arról biztosították, hogy az irakiak kínzása kifizetődő. Bővebb magyarázatot viszont ügyvédje jelenléte nélkül nem adott. Azt még elárulta, hogy társaival együtt annál is durvábban bántalmazták a fogságukba esett irakiakat, mint ahogyan az a fényképeken látható. Azóta kiderült, a 21 éves Lynndie England születendő gyermekének apja szintén Irakban szolgáló katona, aki ugyancsak részt vett a fogolykínzásokban.

Az amerikai fogolykínzókat a héten bíróság elé állították. Szabó János azt mondja, ami a katonanők szerint előnye, az egyben a hátránya is a professzionális hadseregnek: férfiak, nők egyenlő bánásmódban részesülnek. Akkor is, amikor tettükért felelnek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?