A légi közlekedésben néhány órás késés szinte napi jelenség, de egyre gyakrabban találkozunk azzal is, hogy törölnek egy-egy járatot.
Néhány órás késésért akár tízezer koronás kártérítést is kaphatunk
Mi a teendő ilyenkor?
Mire van joga az utasnak? Ezek a jogok csak a menetrend szerinti vagy a charter járatokra is érvényesek? Az Európai Unió jogszabályban garantálja a légi utasok jogait. A 2005. február 17-én életbe lépett törvény minden olyan járatra vonatkozik, amely az EU valamelyik országából indul, vagy ott landol. Az előírások nemcsak a nemzeti légitársaságok gépeire érvényesek, hanem a fapadosokra és a charter járatokra is.
Minden esetben, ha a légi utas úgy érzi, csorbultak a jogai, azonnal nyújtson be panaszt az adott légitársaságnál, valamint az EU felügyelő szerveinél; forduljon jogorvoslatért, az európai jogrendszer ugyanis az utast védi.
Ha nem engedik fel az utast a fedélzetre (ez általában túlfoglaláskor fordulhat elő, amikor a légitársaság több jegyet ad el a járatra, mint amennyi hely van valójában), és az utas nem mond le önként a helyéről, a légitársaság köteles anyagi kártérítést fizetni. Ennek összege 250 euró, ha az út rövidebb mint 1500 km; 400 euró az unión belüli hosszabb távokra, vagy ha az út 3500 km-nél rövidebb; 600 euró az unión kívüli utakra, illetve ha az út több mint 3500 km. Ha az utas ezt nem fogadja el, akkor a szolgáltatónak fel kell kínálnia egy alternatív megoldást, hogy az ügyfelet a választott helyszínre mégis eljuttassa. Ezen felül minden esetben köteles ételt, italt, telefonálási lehetőséget, esetenként szállást biztosítani a repülőtéren rekedt személynek.
A gyakorlatban ez úgy működik, hogy az illetőnek a check-in pultnál, az utasfelvételkor felajánlják, hogy Párizsból Budapestre csak némi kitérővel juthat el: nem a közvetlen járattal, hanem például Milánón, vagy akár Oslón keresztül. Ilyen esetben az utas a kifizetett turistajegyéért a sokkal nagyobb kényelmet biztosító business classon kaphat ülőhelyet, és némely légitársaságtól esetleg még anyagi kártérítést is. Aki szeret repülni, annak megéri elfogadni ezt az ajánlatot.
Ha törlik a járatot...
Ha törlik a járatot, akkor is választhat az utas: vagy visszakapja a pénzét, vagy elfogadja az alternatív javaslatot, azaz másként, esetleg más időpontban jut el az úti célig. A gyakorlatban: ha egy légitársaság törli a járatát, a következő, sokszor csak másnap induló járatra foglalják át a jegyet.
Ilyen esetben szállást és étkezést is köteles biztosítani a légitársaság. Kötelesek felajánlani az anyagi kártérítés lehetőségét is. A kártérítést az utas által választott módon kell rendezni.
A leggyakrabban felmerülő gondot a repülőgép késése jelenti, ez főleg a nyári hónapokra érvényes, ekkor ugyanis a legtöbb légitársaság a menetrend szerinti járatok mellett chartereket is üzemeltet. Ezért van az, hogy például a szlovákiai turisták nagy része is az éjszakai órákban repül.
Valótlanság tehát, amit az utazási irodák állítanak; szerintük azért éjszaka szállítják az utasokat, mert telítettek a légifolyosók – az igazság az, hogy a felkért légitársaságok (SkyEurope, Air Slovakia vagy a Slovenské Aerolínie) gépei napközben a menetrend szerinti járatokon repülnek, és csak éjszaka tudnak nyaralókat szállítani.
Ugyanez az oka annak is, hogy sokszor a szép idő ellenére is több órás késéssel érkeznek. Ha késik a gép, és az utas időben bejelentette magát a check-in pultnál, a légitársaság köteles biztosítani az alapvető ellátást: meleg vagy hideg ételt – a késés időtartamától függően –, italt; lehetőséget kell biztosítani, hogy az utas használja a távközlési berendezéseket, hosszú késés esetén pedig meg kell téríteni a szállás költségeit.
Ha a késés meghaladja az öt órát, a légitársaság köteles felajánlani, hogy visszatéríti a jegy teljes árát. (sz. l.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.