Ne terheljük túl szervezetünket

A gondokat az okozza, hogy rendszerint nem is alkalmazkodni, hanem a tavasz beköszöntével nekilátunk azoknak a feladatoknak, amelyeket télen nem végeztünk el. Fogyókúrába fogunk, sportolni kezdünk, és szabadidőnk zömét a kerti munkálatokba öljük. Ez viszont nagyon nincs rendjén, sőt, kimondottan káros – figyelmeztetnek a pszichológusok az „elemek lemerülésének” veszélyére. Az emberek nem képesek felmérni belső életenergia-tartalékukat. Míg őseink napi tennivalójukat a napkeltéhez és napnyugtához időzítették, a ma embere rakétatempóval halad. Bioritmusának hirtelen változása, a nyári időszámítás bevezetése is kész katasztrófa. A szakértők szerint fontos a téli étrend tavaszira cserélése, a szervezetet el kell látni vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel.

A gyerekek is várják a jó időt, vágynak a játszótéri hancúrozásra, érthető, hogy a téli bezártság után mozgásigényük fokozódik. Reggelenként viszont aluszékonyabbak, eltart egy ideig, míg ráállnak az új ritmusra. – Megzavarja őket, hogy sötétben kénytelenek felkelni. Az óvodások bizonyítottan hiányolják a fényt, a nyári időszámítás negatívan befolyásolja tevékenységüket. A délelőtti séta gyakran kínszenvedés – sorolták észrevételeiket a pedagógusok, hangsúlyozva, az érzékenyebb nebulók csak délután élednek fel. Az orvosok általában tehetetlenek: megelőzésként a gyerekeknek is a napi vitamindózis emelését ajánlják.

A fiziológusok szerint az emlősöknél, tehát az embereknél is tapasztalható mind a nappali, mind az éjszakai ritmus, az évszakok váltása pedig bizonyos gének be- és kikapcsolását eredményezi. Ám az ember viselkedésében változás állt be, jelentős mértékben lazult, módosult a természethez való kötődése. Hajlékot épít, mesterséges világítást használ, napjait – az évszaktól függetlenül – 16 óra virrasztásra és 8 óra alvásra bontja. Ezért ma még sejteni sem lehet, hogy a civilizációs szokások a jövőben mennyire változtatják meg az emberi fajt.

Az állatvilágban az utódok világrajövetele azokra a hónapokra esik, amikor megfelelő az időjárás, a napfény és nem okoz gondot a táplálék beszerzése, vagyis biztosított a túlélés esélye. Az embernél viszont mindez nem érvényes: a szülések az év során folyamatosak. Dr. Radim Uzel cseh szexológus egyetért a fiziológusok eszmefuttatásával. Kiegészítésként utalt arra: az embereknél tavasszal sem változik a nemi érintkezés gyakorisága. – Az állatoknál adott a párzási időszak, az embereknél nincsenek ezek a korlátok. A nemi vágyat serkentheti, hogy a melegebb napok beköszöntével a nők lengébben öltözködnek. A fedetlen test látványa hatással lehet a férfiakra. Több hormont termelnek, s ez szexuális aktivitásuk fokozásával jár(hat).