Nagy emberek kicsiben – Püthagorasz csillaga

A nagyközönség körében számtalan tévhit él a híres emberekről, sok esetben nem is ismerik a történelem nagy alakjait, különösen, ha a tudomány, a technika vagy a társadalom legkülönfélébb területén fejtették ki tevékenységüket. Mivel az új ismeretek iránt legfogékonyabbak a tizenévesek, most induló sorozatunk különösen az ő figyelmüket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgálhatnak számukra.

Püthagorasz

A régi korok tanítói azzal kezdték a matematika tudományába való bevezetőjüket, hogy a tízéves nebulóknak elmondták: Püthagorasz, a világ egyik legnagyobb tudósa amikor rájött, hogy a derékszögű háromszög átfogója fölé rajzolt négyzet területe megegyezik a két befogó fölé rajzolt négyzet területének összegével, örömében ezer ökröt áldozott az isteneknek. Tekintetét körbehordozta az osztályon, s kis szünet után somolyogva fejezte be a csattanóval: azóta félnek az ökrök a matematikától. Mindig osztatlan sikert arattak. A történet annyira hitelesnek tűnik, hogy igaz is lehetne. Csakhogy nem az. Ennek legfőbb oka, hogy az ókori görög matematika legnagyobb alakja és iskolájának követői hittek a lélekvándorlásban, emiatt húst nem fogyasztottak. Rosszakaróik szerint azért, nehogy egyik volt tudóstársukat egyék meg.

A kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt tudós nevéhez nagyon sok legenda fűződik, amelyek többségének nincs valóságalapja. Viszont az tény, hogy az ötágú csillagot ő találta fel. Érdekes módon, bár sok felismerés az ő érdeme, erre volt a legbüszkébb. Úgy kezdte, hogy a kört öt egyforma részre osztotta. Ezután csak a felső csúcsot kellett a talpon levő pontokkal összekötnie, majd a két vízszintes metszéspontot egymással, máris kialakult a csillag alapja. Két további szakasz, az oldalsó és a talpon levő pontok meghúzásával megkapta azt a csillagot, amely egyaránt megtalálható az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Vietnam és még egy sor ország zászlajában. De mi köze az állami lobogóknak egy matematikushoz? Nos Püthagorasz a hétköznapi világban olyan tapasztalatlan volt, hogy beleártotta magát a politikába. Úgy gondolta, a tudósnak a köz javát kell szolgálnia. Esetében az történt, hogy Kroton városa (ma Crotone néven található meg a térképen, Dél-Olaszországban) olyan nagy hatalmat szerzett magának, hogy a széles vidék felett uralkodott. Püthagorasz a róla elnevezett iskola mellett alapított egy társaságot, amelyet ma pártnak hívnának. Persze, ehhez jelvény is kellett. Püthagorasz úgy gondolta, hogy az ötágú csillag lehetne. Sikerült is megszerezniük a hatalmat, kitűzték maguk elé a célt: ésszel, gondolkodással, érvekkel, nem erőszakkal fognak kormányozni. Néhány évig ugyan sikereket értek el, de a nehézségek láttán ellenfeleik fellázították ellenük a népet. Püthagoraszt és követőit elűzték, az iskoláját bezárták, és hogy ne térhessen vissza, az épületet porig rombolták. Azóta is, aki hangsúlyozni kívánja, hogy a néphatalmat, görög nevén a demokráciát képviseli, felveszi jelvényei közé Püthagorasz ötágú csillagát, amit görögül pentagrammának neveznek.

A legutóbbi két és félezer évben a görög matematikus felfedezése számtalan formában felbukkant. Az első, a csillag csúcspontjait összekötő ötszög. A babonás középkorban ezt a pogányság egyik bélyegeként emlegették. Ennél sokkal fontosabb a művelődésben, a művészetben és a tudományban betöltött szerepe. Ha Püthagorasz ötágú csillagának három szomszédos csúcsát szakaszokkal összekötjük, egy háromszöget kapunk. Ez annyira szabályos, hogy a középkort követő reneszánsz idején még a festmények szerkesztéséhez is használták, ekkor aranyháromszögnek nevezték el. Püthagorasz jelentőségére utalva minden tudományos, oktatási intézmény – egyetem, múzeum, iskola – bejárata fölött megtalálható ez a háromszög, amelynek timpanon a neve. Bizonyítva, hogy a szellemóriások hagyatéka a mai napig él.