Modern rabszolgák

Linda Bakiu 2000-ben a jegyesével indult Franciaországba. A több nyelvet beszélő albán tanárnőt az egyetemet végzett barátja beszélte rá, hogy így törjenek ki az otthoni nyomorúságból. Franciaországban a fiú két stricire bízta a 23 éves nőt, akit másfél éven át prostitúcióra kényszerítettek.

Linda egyike annak a félmillió nőnek, aki valamilyen uniós országban vált az emberkereskedelem áldozatává. A nők többsége balkáni országból származik, vagy ezeken keresztül hamis álláshirdetés vagy ismerősök ajánlása nyomán érkezik Nyugat-Európába – hangzott el az emberkereskedelem egészségügyi és közegészségügyi vonatkozásairól a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a budapesti amerikai nagykövetség által rendezett konferencián.

Az akkor 23 éves Lindát nem volt nehéz rábeszélni, hogy három idegen nyelvvel könnyen talál majd munkát, a hazaküldött pénzzel pedig családját támogathatja. Előbb Olaszországba mentek, ahol két stricivel és két másik lánnyal találkoztak: Linda ekkor értette meg, hogy „munkát” már nem kell keresnie.

Franciaországba már hamis papírokkal érkezett, új, koszovói identitásával nyugodtabban maradhatott az országban. Barátja egyre erőszakosabb lett. – Napi tizenkét órát dolgoztam, betegen, terhesen, állandó testi és lelki erőszak közepette: ha negyedóránál többet maradtam egy klienssel, megfenyegettek, hogy kiirtják a családomat.

Linda csak akkor mert elszökni, amikor a strici emberkereskedelem miatt börtönbe került; Linda tudta, hogy ez az utolsó lehetősége.

Bodrogi Éva, a kolozsvári Artemis szervezet munkatársa számos, Lindáéhoz hasonló történetet ismer. A nők hamis papírokkal érkeznek a célországba. Nem ritka, hogy bezárva tartják őket: az Artemis egy kliensének fogalma sincs arról, hogy mennyi időt töltött külföldön, mert egy bedeszkázott sötét szobában kellett fogadnia a férfiakat. Romániában egyre több a női emberkereskedő: sok eladott nő úgy válthatja ki magát, hogy maga is betagozódik a maffiába.

Az emberkereskedők nem életkor szerint válogatnak: 2001-ben az UNICEF becslése szerint egymillió gyereket kényszerítettek prostitúcióra vagy munkára. Dr. Danielle Grondin, az IOM genfi egészségügyi szolgálatának vezetője szerint a gyerekek egy részét elrabolják, másokat szüleik küldenek külföldre nyelvtanulás vagy a jobb élet reményében, a serdülőket szezonális munkával csábítják külföldre. A prostitúció áldozatává váló fiataloknak komoly egészségügyi problémáik vannak: a nemi betegségek mellett egyre több a HIV-fertőzött. – Az új fertőzöttek húsz százaléka 13 és 19 év közötti, két százalékuk 13 évesnél fiatalabb gyermek – figyelmeztet Grondin. A gyerekek többsége egy év alatt teherbe esik, és abortuszokon esik át. A nemi erőszak következményeibe sokuk belehal.

Szabados Argentína, az IOM regionális képviselet-vezetője szerint a veszélyeztetett fiatal nők aránya Magyarországon is magas. A határőrség szerint Magyarország nemcsak tranzit- és kiinduló ország, hanem egyre inkább a nőkereskedelem célállomása is. Az IOM ‘99-ben Magyarországon végzett kutatása szerint a 13 és 23 év közötti lányok több mint fele szeretne külföldön dolgozni, egy másik kutatás szerint pedig a megkérdezettek majdnem felének „fogalma sincs”, hogyan kerülheti el a külföldi munkavállalás veszélyeit. A legveszélyeztetettebbek és a legkevesebb információval rendelkezők az intézetben élő lányok, köztük nagy számban a romák. A megkérdezettek több mint negyede személyesen is ismer prostituáltat, és majdnem negyede tud olyan nőről, akit erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek prostitúcióra.