Mit nyújthat az Európai Unió a nőknek?

Mivel a téma sok és terjedelmes, rövid összefoglalást nyújthat csupán azokról az égető problémákról, melyekkel foglalkoznunk kell. Tájékoztat az Európai Unió törvényalkotási elveiről a nők és férfiak esélyegyenlősége terén. Bemutatja a EU filozófiáját néhány olyan témával kapcsolatban, amely figyelembe veszi társadalmi nemi szerepeink különbözőségét, például a munkapiacon vagy a nők elleni erőszakkal kapcsolatban stb.

Az Európai Unió elsősorban gazdasági közösség, de egyre inkább arra törekszik, hogy az élet egyéb területein is közös nevezőre jussanak a tagállamok. Politikájának jelentős része a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség elérésére törekszik.

Ez a tény azonban Szlovákiában szinte ismeretlen, s a csatlakozási folyamat során nem szentelnek neki kellő figyelmet.

A könyv témái: a nők és férfiak közötti munkamegosztás, a nők szerepe a döntéshozatalban, helyzetük a munkapiacon, a nők elleni erőszak, a leszbikus nők jogai, a nők reprodukciós jogai, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség politikája, valamint az esélyegyenlőséget támogató EU-programok.

A jelentős haladás ellenére, amely a huszadik században a nők és férfiak közti egyenlőség terén megvalósult, a valóság nagyon messze van az ideálistól. Vannak olyan államok, ahol a nők nem léphetnek ki a házból férfikísérő nélkül vagy nem járhatnak iskolába.

Sok egyenlőtlenség létezik Európában is, és különösen akkor kerül előtérbe, amikor a nő munkába áll vagy családot alapít.

Soroljunk fel néhány példát a könyvől a nők diszkriminálására: a nő viseli a háztartási munkák terhét és felelősségének 80 százalékát akkor is, ha ő maga is munkát vállal, az EU-ban a nők ugyanazért a munkáért átlagban csak a férfiak bérének 76,9 százalékát kapják meg, az EU tagországaiban a kormánytagok csupán 24 százaléka nő, tehát a politikai döntések legnagyobb részéről a férfiak döntenek, minden ötödik nő elszenvedett erőszakot valamilyen formában.

Az egyenlőség elérésében az EU törvényei előnyt élvez az egyes államok törvényeivel szemben. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos EU-dokumentumok sora 1957-től, az EU alapítása óta jelentősen bővült, s néhány esetben sokkal erőteljesebb, mint az egyes tagállamok ide vonatkozó törvényei.

Az EU stratégiája a nők és férfiak egyenjogúsága terén bizonyos specifikus lépéseken alapul, amely az egyenlőség és a társadalmi nemi szerepek szempontjának (gender mainstreaming) érvényesítéséhez vezet.

És most lássuk az egyik fejezet témáját, a nők és a férfiak közti munkamegosztást hazánkban.

A szavazati jogot a nők az első világháború után, 1920-ban kapták meg, tömeges belépésük a munkapiacra pedig az ötvenes években történt. Az általános foglalkoztatottság révén a szocializmusban a nőket nem állították választás elé a család és a munkavállalás között. Szülés után általában visszatértek munkahelyükre, már csak azért is, mert a család ellátásához szükség volt mindkét fél keresetére, a nők képesítése pedig viszonylag jó volt. Annak ellenére azonban, hogy a nők jelen voltak a munkapiacon, az adókedvezmény és a családi pótlék a férfiakat illette, ami továbbra is családfenntartóként értékelte őket. A házimunkák és a gyermekekről való gondoskodás legnagyobb része azonban a nők feladata maradt. ĺgy a nők kétszeres csapdába kerültek.

Specifikus a helyzet abban a tekintetben még ma is, hogy lakóhelyükön kívül csak a férfiak vállalnak állást, így egész héten vagy hosszabb ideig is távol vannak családjuktól, tehát a család ellátása teljes mértékben a nőkre hárul.

A nőknek gyakran kell választaniuk a család és a karrier között, s így a rájuk nehezedő nyomás növekszik. A férfiakat sohasem állítják ilyen választás elé.

A válások aránya 1,8 válás 1000 lakosra, s az utóbbi időben évente több mint 9000 házasság végződik válással. A válókeresetet általában a nők adják be, s ebből az következik, hogy a nők elégedetlenebbek a házasságban. A válással végződő házasságok 70 százalékában kiskorú gyermekek vannak, akik az anyával maradnak, ami fokozatosan ahhoz vezetett, hogy az egyszülős családok legnagyobb részét az anya-gyermek család alkotja. A gyermek nevelésében résztvevő apák száma a válás után alacsony, gyakran a kötelező gyermektartást sem fizetik.

Az utóbbi években nő a házasságon kívül született gyermekek száma: 2001-ben a megszületett gyermekek számának 19,8 százalékát alkották, ez több mint 1000 gyermek.

Az idősek többnyire otthon élnek, tehát a róluk való gondoskodás is javarészt a nőket terheli. A nők segítenek gyermekeik családjának is, hiszen többnyire a kezdetekben nem élnek meg szülői segítség nélkül.

ĺzelítőnek a kézikönyvből talán elég ennyi. Aki részletesebben szeretne megismerkedni az EU-tagállamokban és nálunk uralkodó viszonyokról az esélyegyenlőség terén, a könyvet megvásárolhatja a könyvesboltokban vagy megrendelheti a kiadó címén (Záujmové združenie žien Aspekt, Mýtna 38, 811 07 Bratislava), melyet további hasznos és érdekes információkkal együtt megtalál az Aspekt női érdekvédelmi szervezet honlapján: [email protected] vagy aspekt@ isternet.sk. (man)