Mit nem teljesített még Ankara?

Az Európai Bizottság – noha összességében pozitívan értékelte a török reformokat – országjelentése szerint továbbra is súlyos, igaz nem leküzdhetetlen problémák vannak az emberi és kisebbségi jogok, s általában a demokrácia tekintetében.

Teljesen fel kell számolnia Ankarának a kínzást, ami az EB szerint már „nem szisztematikus”. Ugyancsak véget kell vetni a sajtó megfélemlítésének, a nők alávetettségének, a tábornoki kar túlzott informális befolyásának. Biztosítani kell a kisebbségi nyelvhasználatot, valamint a nem muszlimok teljes vallásszabadságát. A jelentés lényege: bár a megkezdett folyamatok ígéretesek, a reformokat továbbra is folytatni kell, méghozzá mindezt az EU fokozottabb ellenőrzése alatt kell megtenni.

Az Amnesty International a nők elleni erőszak miatt keményen bírálta Törökország kormányát és igazságügyi rendszerét. Az AI szerint a török nők mintegy ötven százaléka esik erőszak áldozatául, rutinszerű a nők elleni, nem egyszer halállal végződő családi bántalmazás: a nőket megfosztják a megélhetésükhöz szükséges feltételektől, verbálisan zaklatják, megerőszakolják vagy verik őket. Azokat a nőket, akik látszólag öngyilkosságot követnek el, sokszor családtagjaik gyilkolják meg.

A kurd kérdés is gyenge pontja Törökországnak. Kétségtelen, hogy történtek előrelépések: 2004. júniusában az állami televízió és rádió kurd adásokat kezdett sugározni, lehetővé tették a kurd nyelv oktatását, és elviekben nem tiltják kurd nyelvű könyvek kiadását. Ugyanakkor gondot okoz a kurd-ügy kapcsán, hogy az Erdogan-kormánynak nincs kurdpolitikája. Kurd források szerint mintegy hatezer politikai fogoly még börtönben van. Ugyancsak probléma, hogy a Kurd Munkapárt (PKK) 1999-ben alábbhagyott gerillaháborúja alatt a hadsereg és a kurd fegyveresek elől másfél millió kurd menekült el a délkeleti térségből.

Isztambulban ma mintegy 3,5 millió kurd él, s jóllehet vannak tervek arra vonatkozóan, hogy a kurdokat visszaköltöztetnék falvaikba, számos települést törökök foglaltak el és faluőrséget állítottak fel. De a kurdkérdés szociális probléma is: a lakosság ötödét kitevő kurdoknál fontos a törzsi kötődés, s ez oda vezetett, hogy az állami struktúrával párhuzamos társadalmi szerveződések alakultak ki. (hvg.hu)